Fotó: Haáz Vince
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. július 10., 14:402024. július 10., 14:40
Az Agerpres hírügynökség által idézett tájékoztatás szerint éves összevetésben a háztartások átlagjövedelme 15,3 százalékkal, az egy főre jutó átlagos havi jövedelem pedig 14,8 százalékkal nőtt idén január és március között.
Az INS adatai értelmében a pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 7473 lejt (személyenként 2981 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 576 lejt (személyenként 230 lejt) tett ki. Ez 7,4 százalékos, illetve 5,2 százalékos növekedést jelent az előző három hónaphoz képest.
a háztartások összes jövedelmének 68,8 százalékát. Emellett a szociális ellátásokból származó jövedelem (19,3 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (7,2 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes jövedelméhez.
A múlt év harmadik negyedévében 7301 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 2918 lej az egy főre jutó bevétel; ez 5,7, illetve 5,3 százalékos növekedést jelent a második negyedévhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Lakóhely szerinti lebontásban a városi háztartások havi jövedelme átlagban 8993 lej volt az idei első trimeszterben, 1,3-szer nagyobb a vidéki háztartásokénál.
Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 75,1 százalékát, vidéken ez az arány 17,6 százalékkal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 21,8 százalékát adták, városon ennél 3,8 százalékkal kevesebbet. A természetbeni jövedelem az összbevétel 12,4 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 3-szor nagyobb a városon jegyzettnél.
A háztartások kiadásainak 59,9 százalékát (4099 lej) a fogyasztási kiadások tették ki az idei első negyedévben, 33,9 százalékát (2323 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 2,3 százalékát (154 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások).
A nem kormányzati ügyfelek bankbetétei idén áprilisban az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal 589,925 milliárd lejre nőttek, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 11,9 százalékkal emelkedtek a BNR hétfőn közzétett adatai szerint.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!