
Fotó: Borbély Fanni
A múlt év harmadik negyedévében 7301 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 2918 lej az egy főre jutó bevétel; ez 5,7, illetve 5,3 százalékos növekedést jelent a második negyedévhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. január 10., 13:062024. január 10., 13:06
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint
Az INS adatai értelmében a pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 6829 lejt (személyenként 2729 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 472 lejt (személyenként 189 lejt) tett ki. Ez 6,3 százalékos növekedést, illetve 2,3 százalékos csökkenést jelent az előző három hónaphoz képest.
A bérek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek képezték a legfontosabb jövedelemforrást, a háztartások összes jövedelmének 68,9 százalékát. Emellett a szociális ellátásokból származó jövedelem (19,2 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6,5) is hozzájárult a háztartások teljes jövedelméhez.
Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 3444 lejt tett ki, azaz 1,5-ször nagyobb volt a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 74,1 százalékát, vidéken ez az arány 13,4 százalékkal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 19,8 százalékát adták, városon ennél 0,9 százalékkal kevesebbet. A természetbeni jövedelem az összbevétel 10,3 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,5-ször nagyobb a városon jegyzettnél.
A háztartások kiadásainak 62,6 százalékát (4025 lej) a fogyasztási kiadások tették ki a tavalyi harmadik negyedévben, 31,9 százalékát (2054 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,4 százalékát (91 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások).

2022 második negyedévében 6241 lejt tett ki a romániai háztartások havi átlagjövedelme, az egy főre jutó jövedelem pedig 2481 lej volt – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
szóljon hozzá!