Követelik a Székelyföldön átvezető sztrádát: sajtóértesülések szerint az EU nem ad pénzt a Marosvásárhely–Jászvásár-autópályára

Annak kapcsán, hogy a Jászvásár és Târgu Neamț közötti szakaszt az állami és a magánszféra együttműködése révén kívánják megépíteni, az elnök azt mondta: az sem az Európai Bizottság, sem más illetékes európai intézmények tetszését nem nyerné el, mivel azt jelezné, hogy nem tekintik prioritásnak a beruházást.

Johannis méltatta a három szervezetnek a Marosvá­­sárhely–Jászvásár-sztráda megépítése melletti elkötelezettségét, és fontosnak nevezte a civil szféra fellépését annak érdekében, hogy rávegyék a felelősöket az ország fejlődéséhez nélkülözhetetlen projektek megvalósítására. A három szervezet is sérelmezte, hogy a román hatóságok érdektelenséget mutatnak a beruházás iránt, és az autópálya hiánya okozta hátrányokat vázolták az északkeleti régió számára: a munkaerő elvándorlását, a versenyképesség és a beruházások számának csökkenését. Álláspontjuk szerint az autópálya megépítése jelentős mértékben hozzájárulna a hátrány ledolgozásához, közvetlen külföldi beruházásokat vonzana a térségbe, és a kapcsolat megteremtése új munkahelyeket is eredményezne.

Csak a Brassó–Bákó-sztrádára jön pénz?

A szociálliberális kormány korábbi nyilatkozatai és tervei alapján azonban nincs a láthatáron a Marosvásárhelytől Jászvásárig vezető sztráda, a korábbi célokat sutba vágva tavasszal azt jelentették, hogy kiírják a versenytárgyalást a Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatóságának elkészítésére, és jelezték: az Erdélyt Moldvával összekötő korábbi sztrádatervek nem jelentenek prioritást.

Az Economica.net gazdasági hírportál ugyanakkor hivatalos berkekből származó információkra hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy

A portál által idézett illetékes azt mondta, hogy az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) az Európai Befektetési Bankkal megkötött, PASSA elnevezésű tanácsadási megállapodás keretében elkészített tanulmányban négy, a Keleti-Kárpátokon átvezető útvonalat vettek górcső alá, ám csak a Brassó–Bákó közötti bizonyult ezek közül kifizetődő beruházásnak.

Vizsgálták még a Kolozsvár–Beszterce–Suceava, a Marosvásárhely–Târgu Neamţ– Jászvásár– Ungheni, a Marosvásárhely–Segesvár–Bákó távokat is. Mint kiderült,

aminek a hatékonysági indexe nagyobb mint 5 százalék, és ezzel ez az egyetlen variáns, amire európai uniós forrásokat lehetne lehívni. Az Economica információi szerint amúgy a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-sztrádán éves átlagban napi 3000 gépjármű közlekedne, ami több mint háromszor kevesebb, mint amivel az autópályáknál számolnak. Ugyanakkor számos természetvédelmi övezeten vezetne át, ami miatt soha nem kapta volna meg a környezetvédelmi engedélyeket – mondták el az idézett források.