Kovács közölte: az országnak két hónapja van arra, hogy módosítsa az illetékkel kapcsolatos jogszabályt, ellenkező esetben az Európai Bizottság az Európai Bíróságon indít pert Románia ellen. A biztos szerint Brüsszel abban az esetben tesz le a Románia ellen foganatosítandó büntetőintézkedésekről, ha a kormány eltörli a regisztrációs adót. „A pénzt vissza kell fizetni, Magyarország esetében is ezt az ítéletet hozta az Európai Bíróság. Így mindenki visszakapja az általa befizetett pénzösszeget. Ha Románia azelőtt módosítaná a vonatkozó törvényt, hogy az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz továbbítaná az ügyet, az adóból befolyt összeget akkor is viszsza kell téríteni, ellenkező esetben szankciók várhatók” – szögezte le Kovács László. Hozzátette, a bukaresti hatóságoknak garanciát kell vállalniuk a pénz visszafizetésére. Az év első hónapjában az állam 225 millió eurós bevételhez jutott a gépjárművek regisztrációs adójából.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság többször is bírálta a román kormányt a külföldről behozott használt autókra kivetett regisztrációs díj miatt, a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kabinet azonban nem mutatott hajlandóságot az adónem eltörlésére. Az EB szerint a Bukarest által kivetett adó diszkriminatív, aránytalanul magas, és ellentmond az európai közösség alapszerződésének. Ennek 90. cikkelye ugyanis kimondja: a közösség egyik állama sem szabhat ki magasabb adót az Unió más országából behozott termékekre, mint amekkora illetéket saját termékeire alkalmaz. Az Európai Bizottság
korábban hat más európai ország – Lengyelország, Görögország, Hollandia, Finnország, Magyarország, Ciprus és Dánia – esetében volt kénytelen a bírósághoz fordulni, amely valamennyi esetben kártérítés kifizetésére kötelezte az említett országok kormányait.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.