
A nagyjából 9,1 millió lakásból alig 1,74 millióra kötöttek kötelező biztosítást
Fotó: Pixabay
Bár júliusban enyhén nőtt a kötvények száma, továbbra sem túl népszerű a romániai lakosság körében a kötelező lakásbiztosítás.
2020. augusztus 24., 08:342020. augusztus 24., 08:34
2020. augusztus 24., 14:222020. augusztus 24., 14:22
Júliusban enyhén, 1,89 százalékkal nőtt az aktív kötelező lakásbiztosítási kötvények száma: az előző év hetedik hónapjában regisztrált 1,708 millió után 1,741 millió szerződést tartott nyilván a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID).
A PAID szerint amúgy a múlt hónapban a legtöbb aktív szerződés Erdélyben volt – a bebiztosított otthonok 22 százaléka volt ebben a térségben. 19 százalékkal Bukarest, majd 18 százalékkal Munténia következett.
Az ellenkező póluson Máramarost és Bukovinát találjuk 3–3 százalékkal.
a július végén aktív szerződések 74,8 százaléka vonatkozott városi környezetben, 25,2 százaléka pedig vidéken található lakásra.
Ami pedig a lakások típusát illeti, a bebiztosított otthonok 94,4 százaléka vasbetonból, fémből, fából, kőből, égetett téglából, valamint más hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból épült.
Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítások A és B osztályba sorolják a lakóingatlanokat, és ez a besorolás határozza meg mind a biztosítás értékét, mind pedig lehetséges kártérítés összegét.
A vasbetonból, fémből, fából, kőből, égetett téglából, valamint más hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból felépült lakások tulajdonosainak évi 20 euró biztosítási díjat kell fizetniük, aminek fejében az okozott károkért járó biztosítás legmagasabb értéke 20 000 euró.
Ha viszont a ház külső falait égetetlen (vályog) téglából vagy más hő- vagy vegyi kezelés nélküli építőanyagból állították elő, akkor évi 10 euró a biztosítás, amiért viszont legtöbb 10 000 euró kártérítés jár.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!