A turizmusban már most pótolhatatlan veszteségeket okoz a koronavírus-járvány és az általa generált pánik
Romániában első körben a turizmusban fejti ki negatív gazdasági hatását a koronavírus-válság. Mindezt kompenzálandó, a gazdasági minisztérium már fontolgatja, hogy három hónapra eltörli az idegenforgalomban dolgozók bérjárulékait.
2020. március 10., 20:382020. március 10., 20:38
Átmeneti adómentességet kér a turizmusban vállalkozók számára a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ugyanakkor azt javasolják, hogy a megszorító intézkedésekkel párhuzamosan a kormány dolgozzon ki olyan támogatási stratégiákat, amelyekkel ezeket ellensúlyozza. A javaslatot elküldték a kormánynak, a Kovászna megyei parlamenti képviselőknek és a prefektusnak.
Amint arra a keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Édler András, a kamara elnöke rámutatott,
„Átmeneti intézkedésekre van szükség, hogy az ágazatban vállalkozók a válsághelyzetben létminimumon fennmaradhassanak. Ha egy vállalkozás csődöt jelent, sok ember utcára kerül, az állam bevételei is csökkennek” – részletezte a kamara elnöke. Hozzátette, egy cégnek akkor is vannak költségei, ha éppen nem működik, a béreket, az adókat ki kell fizetnie. Ezért javasolják, hogy hat hónapra a vállalkozókat mentesítsék az áfa, a profitadó, és az alkalmazottak utáni járulékok befizetése alól, hogy a válságot át tudják vészelni.
Édler kiemelte ugyanakkor, hogy
ezért kérik, hogy a megszorításokkal párhuzamosan hozzanak olyan intézkedéseket, melyek ezeket ellensúlyozzák.
„A vállalkozói réteg termeli a pénzt az ország működéséhez, ám az állam válságban tovább kitart, ezért kell a szükségben szolidaritást vállaljon, hiszen ha a cégek csődbe mennek, az államnak később sem lesz bevétele” – szögezte le Édler András, aki amúgy úgy tudja, a következő időszakban több ágazat vállalkozói szövetsége fordul majd hasonló kéréssel a kormányhoz.
„Jelenleg Olaszország és Izrael zárta le a határait, ám Törökországban, Görögországban, Spanyolországban, melyek a hazai turisták kedvelt desztinációi nincsenek aggasztó jelek, így ezekre a helyszínekre lehet foglalni” – fogalmazta meg ugyanakkor a sajtótájékoztatón Joós Ștefan, a Christian Tour utazási iroda helyi képviselője. Hangsúlyozta, bizalommal lehet fordulni az ügynökségekhez, reális adataik vannak a célpontokról, ha problémák adódnak, azonnal próbálják orvosolni.
– irányította rá a figyelmet László Endre a kamara alelnöke, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is. Hozzátette: a következő időszakban nemcsak az utazási irodák, hanem a szállodák, panziók forgalma is visszaeshet, ezért van állami támogatásra szükség, hogy átvészeljenek pár hónapot.Tapasztalataik szerint ugyanis
Az utazási irodák nehéz helyzetben vannak, hiszen egy szerződés mögött több megállapodás áll, a légitársasággal, a szállásadóval, múzeumokkal, rendezvényszervezőkkel. Valójában, ha valaki veszélytelen helyre tervezett utazást, nem mondhatja vissza, csak a szerződéses feltételek mellett. Ugyanakkor mozdult a piac, nem ragaszkodnak görcsösen a szabályokhoz, próbálnak közös nevezőre jutni az utasokkal. „Azt kérem azoktól, akik utazást terveznek, tekintsenek bizalommal az irodákra, hiszen a közös cél, hogy az utas jól érezze magát, senkit nem akarnak haszonszerzésért veszélyes övezetbe küldeni” – szögezte le László Endre.
Kitért arra is, hogy a légitársaságok forgalma mintegy 50 százalékkal esett vissza még az olaszországi járatok leállítása előtt. Az országból mintegy 180 olaszországi célállomásra indult hetente járat, ezeket mind törölték. A Székelyföldön közben azt tapasztalják, hogy a szállásadóknál már napok óta nem csengnek a telefonok foglalásért, elektronikus levélben érdeklődnek, hogy milyen körülmények között mondhatják le a korábbi foglalásokat, vagy átütemezhetik-e egy későbbi időpontra – fejtette ki László Endre.
Minden jel arra utal, hogy a turisztikai vállalkozók nyitott kapukat döngetnek, sajtóbeszámolók szerint ugyanis a gazdasági minisztérium azt fontolgatja, hogy három hónapra eltörli a turizmusban dolgozók bérjárulékait.
Miután Bukarestben már 30 százalékkal csökkent a szálláshelyek kihasználtsága, az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva, felmerült javaslatként, hogy három hónapra eltörlik a turizmusban dolgozók bérköltségeit, annak meghosszabbítási lehetőségével. Továbbá az is körvonalazódott, hogy az alkalmazottaknak biztosított szállás és ebéd ne számítson jövedelemnek. További javaslat az volt, hogy meghosszabbítják az üdülési utalványok érvényességi idejét, és a következő napokban újakat is kiadnak, hogy ezzel is támogassák a belföldi turizmust. „Szükség van a romániai üdülések erőteljes népszerűsítésére is” – szögezte le a téma kapcsán Emil-Răzvan Pîrjol államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!