2009. június 26., 10:502009. június 26., 10:50
Jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyeket sejt a szlovák környezetvédelmi tárca a Duna menti síkságon, ezért feltérképezi a területen található lelőhelyek mennyiségét és minőségét. A kutatásra a tárca 35 millió eurót fordít – írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap csütörtökön. A tárca által közzétett nyilatkozat szerint azért döntöttek a projekt mellett, mert a korszerű technológiák lehetőséget adnak arra, hogy környezetbarát módon térképezzék fel a Duna menti síkságot (Kisalföldet).
A minisztérium tájékoztatása szerint már a korábbi felmérésekből is arra lehetett következtetni, hogy a területen több helyütt jelentős szénhidrogén-lelőhelyek lehetnek. Az augusztusban kezdődő vizsgálódás első fázisában felszíni kutatásokat végeznek, a próbafúrásokra a második fázisban kerülne sor.
Miklós László, volt környezetvédelmi miniszter szerint ez a projekt is bizonyítja, hogy a tárca néhány esetben feleslegesen költekezik. „Egész biztos, hogy én nem bólintottam volna rá erre a kutatásra. Bár a múltban voltak olyan felvetések, hogy a Duna menti síkságon lehetnek ilyen lelőhelyek, a projekt eredményessége túl kérdéses ahhoz, hogy ennyi pénzt fordítsanak rá” – nyilatkozta. Hozzátette: ha el is végzik a próbafúrásokat, az biztosan nem érinti a Csallóköz rendkívül értékes édesvíztartalékait.
Jana Kaplanová, a környezetvédelmi tárca szóvivője lapzártáig nem válaszolt a kérdésekre. Például arra, miért éppen a gazdasági válság és a fenyegető árvizek idején döntött a tárca ezekről a kiadásokról, s azt sem sikerült megtudni, miből fogja a minisztérium mindezt finanszírozni. Ha valóban találnának szénhidrogén-lelőhelyeket, akkor a minisztérium elképzelése szerint legkésőbb 2013-ban végeznék el az első fúrást, aminek köszönhetően megkezdődhetne a kőolaj- vagy földgáz- kitermelés a Duna menti síkságon.
Így az sem kizárt, hogy 4 éven belül üzembe helyezhetik az első olajkutat például Párkány vagy Komárom mellett. Egyébként nem ez az első eset, hogy szénhidrogén-lelőhelyek felkutatását emlegetik Szlovákiában. Idén, április elsején napvilágra kerültek olyan hírek, melyek szerint Erdőháton (Záhorie) jelentősebb kőolajlelőhelyekre bukkantak. A gazdasági tárca még aznap cáfolta ezeket az értesüléseket, mondván: „nézzék meg a naptárban, milyen nap van ma, és azután gondolják meg, mennyire kell komolyan venni ezt a felvetést“.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok