Cinteză azt mondja, hogy az általa vezetett igazgatóság a hét folyamán juttatja el a nemzeti bank vezetőségéhez jóváhagyásra azt az átiratot, amely enyhíteni hivatott a hitelek átütemezésének feltételeit. Amikor ez megtörténik, a jegybank továbbítja az ajánlásokat a kereskedelmi bankokhoz. „Ha az ügyfél be tudja bizonyítani, hogy a havi törlesztőrészletet nem tudja egészében fizetni, akkor támogatjuk az átütemezést” – részletezte a szakember, aki szerint abban az esetben, hogyha az ügyfél nem tudja bizonyítani, hogy a kisebb összeget már ki tudja fizetni, akkor nincs értelme az átütemezésnek, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyfelek 30–40 százaléka az átütemezést követően sem fizet.
„Mindegyik bank rendelkezik saját adós- és hitelvédelmi programokkal, hiszen a legtöbb pénzintézet az ügyfeleivel való közös megállapodásra törekszik” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. „Nem tudom, hogy mi újat lehetne behozni a fizetési nehézségekkel kapcsolatban. Üdvözlöm a nemzeti bank segítő szándékát, a tényleges megoldáshoz azonban több konkrétumra lenne szükség, a rendelkezésünkre álló információ egyszerűen túl kevés” – fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, az OTP jelenleg mintegy 4-5 különböző személyre szabott programot kínál a fizetésképtelen ügyfelek számára, akik tanácsadó segítségével választhatják ki a nekik megfelelő programot.
„A bankok által ajánlott lehetőségek körülbelül egy–másfél évig jelenthetnek megoldást, ehelyett azonban hosszú távú, 3-4 éves elképzelésekre lenne szükség, amelyek túlmutatnak a válságon” – magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: a pénzintézetek különbözőképpen nyújtanak segítséget, ennek koordinációja, egységessé tétele pedig csak akkor jelentene megoldást, ha kívülről érkezne anyagi segítség, akár a magánszektor, akár a bankok részére.
Mint mondta, a nem fizetők aránya 2009 óta folyamatosan növekszik, a lej gyengülése és az infláció miatt ugyanis nőttek a törlesztőrészletek, emellett pedig a lakosság pénzügyi ellehetetlenülése is hozzájárult a probléma kialakulásához. „2010 augusztusában és 2011 márciusában kissé csökkent a nem fizetők száma, az említett időszakokat követően azonban folytatódott a növekedés. Ha az állampolgárok elveszítik tulajdonukat, az az ingatlanpiac összeomlásához vezethet, a fizetésképtelenség emellett a pénzintézeteket is negatívan érinti, ugyanis ha elfogy a bankok tőkéje, az a hitelezés felfüggesztéséhez, illetve a gazdaság megbénulásához vezethet” – részletezte Diósi.
Hasznosnak bizonyult a hitelek átütemezése a CEC Bank számára is. Radu Graţian Gheţea, a pénzintézet elnöke, aki egyben a Romániai Bankok Szövetségének (ARM) is a vezetője, elmondta, a kölcsönök átütemezését igénylő ügyfelek háromnegyede most már időben törleszti a kisebb részleteket. „Célkitűzésünk a bajba jutott ügyfelek támogatása. Sokkal jobb, ha együttműködünk velük, mintha kényszervégrehajtáshoz folyamodunk” – fejtette ki a bankár. Mint részletezte, eddig a hitelportfoliójuk 15 százalékát ütemezték át.
Eközben tegnap egy bankárfórumon Adrian Vasilescu, Mugur Isărescu jegybankelnök tanácsosa arról beszélt, hogy ugyan létezik konkurencia a romániai bankpiacon, ez azonban annyira nem erős, hogy képes legyen csökkenteni a hitelek esetében alkalmazott kamatlábat. Szerinte más országokhoz képest a romániai bankrendszer későn kezdett el működni, ezért még fejlődnie kell. A szakember úgy látja, hogy a jövőben néhány fúzió várható a piacon, amelyek révén nagy bankok jönnek létre, s csak ezután számíthatunk a kamatszint csökkenésére.
| A hitelezés visszaesését okozhatja az Európai Unióban a rendszerkockázati jelentőségű bankok számára előírt tőkemegfelelési mutatók teljesítése – áll a Handelsblatt című német üzleti lap hétfői összeállításában, amely szerint a hitelszűke elsősorban a kelet-európai országokat fenyegeti. Az Európai Bankhatóság (EBA) előírása szerint az uniós székhellyel rendelkező, rendszerkockázati jelentőségű bankoknak összesen 114,7 milliárd eurót kell szerezniük. A többlettőke előteremtése fékezheti a hitelezést. „Mivel számos bank egyre nehezebben szerez forrást, előfordulhat, hogy a követelményt a hitelezés visszafogásával teljesítik” – idézi a Handelsblatt a német állami fejlesztési bank (KfW) egy kiszivárgott elemzését. Hasonlóan vélekedik az EBA elnöke, Andrea Enria is. Az euróövezeti államadósság-válság miatt megszigorított szabályok hatására a bankok körében „kockázatkerülő magatartás terjedhet el, ami a hitelforrások szűkülésével járhat” – mondta az EBA vezetője. A hatóság azonban gondoskodni kíván arról, hogy a bankok ne a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek visszafogása révén teljesítsék a 9 százalékos tőkemegfelelési követelményt – hangsúlyozta Andrea Enria. Szakértők azonban kételkednek a sikerben, felhívják a figyelmet, hogy az EBA nem rendelkezik jogi eszközzel a hitelezés szabályozására. Ráadásul senki nem tudja megállapítani, hogy egy bank pontosan miért helyez ki a korábbinál kevesebb hitelt. „Az is lehet, hogy csak a kereslet csökken” – idézett egy bankárt a Handelsblatt. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) is a hitelezési tevékenység visszaesésével számol az EBA legutóbbi – december 8-án bemutatott – jelentése nyomán. A BIS szerint különösen a kelet-európai térségben jelentkezhetnek problémák, mivel a régió erősen függ az euróövezeti bankok hiteleitől. A vállalatoknak és magánszemélyeknek kihelyezett hitelek 42 százaléka származik euróövezeti – mindenekelőtt osztrák – bankoktól. Az osztrák bankoknál viszont 2012-től a hitelezést a betétállományhoz kell igazítani, a kelet-európai térségben 1 euró betétre legfeljebb 1,1 euró hitel juthat. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok