Cinteză azt mondja, hogy az általa vezetett igazgatóság a hét folyamán juttatja el a nemzeti bank vezetőségéhez jóváhagyásra azt az átiratot, amely enyhíteni hivatott a hitelek átütemezésének feltételeit. Amikor ez megtörténik, a jegybank továbbítja az ajánlásokat a kereskedelmi bankokhoz. „Ha az ügyfél be tudja bizonyítani, hogy a havi törlesztőrészletet nem tudja egészében fizetni, akkor támogatjuk az átütemezést” – részletezte a szakember, aki szerint abban az esetben, hogyha az ügyfél nem tudja bizonyítani, hogy a kisebb összeget már ki tudja fizetni, akkor nincs értelme az átütemezésnek, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyfelek 30–40 százaléka az átütemezést követően sem fizet.
„Mindegyik bank rendelkezik saját adós- és hitelvédelmi programokkal, hiszen a legtöbb pénzintézet az ügyfeleivel való közös megállapodásra törekszik” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. „Nem tudom, hogy mi újat lehetne behozni a fizetési nehézségekkel kapcsolatban. Üdvözlöm a nemzeti bank segítő szándékát, a tényleges megoldáshoz azonban több konkrétumra lenne szükség, a rendelkezésünkre álló információ egyszerűen túl kevés” – fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, az OTP jelenleg mintegy 4-5 különböző személyre szabott programot kínál a fizetésképtelen ügyfelek számára, akik tanácsadó segítségével választhatják ki a nekik megfelelő programot.
„A bankok által ajánlott lehetőségek körülbelül egy–másfél évig jelenthetnek megoldást, ehelyett azonban hosszú távú, 3-4 éves elképzelésekre lenne szükség, amelyek túlmutatnak a válságon” – magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: a pénzintézetek különbözőképpen nyújtanak segítséget, ennek koordinációja, egységessé tétele pedig csak akkor jelentene megoldást, ha kívülről érkezne anyagi segítség, akár a magánszektor, akár a bankok részére.
Mint mondta, a nem fizetők aránya 2009 óta folyamatosan növekszik, a lej gyengülése és az infláció miatt ugyanis nőttek a törlesztőrészletek, emellett pedig a lakosság pénzügyi ellehetetlenülése is hozzájárult a probléma kialakulásához. „2010 augusztusában és 2011 márciusában kissé csökkent a nem fizetők száma, az említett időszakokat követően azonban folytatódott a növekedés. Ha az állampolgárok elveszítik tulajdonukat, az az ingatlanpiac összeomlásához vezethet, a fizetésképtelenség emellett a pénzintézeteket is negatívan érinti, ugyanis ha elfogy a bankok tőkéje, az a hitelezés felfüggesztéséhez, illetve a gazdaság megbénulásához vezethet” – részletezte Diósi.
Hasznosnak bizonyult a hitelek átütemezése a CEC Bank számára is. Radu Graţian Gheţea, a pénzintézet elnöke, aki egyben a Romániai Bankok Szövetségének (ARM) is a vezetője, elmondta, a kölcsönök átütemezését igénylő ügyfelek háromnegyede most már időben törleszti a kisebb részleteket. „Célkitűzésünk a bajba jutott ügyfelek támogatása. Sokkal jobb, ha együttműködünk velük, mintha kényszervégrehajtáshoz folyamodunk” – fejtette ki a bankár. Mint részletezte, eddig a hitelportfoliójuk 15 százalékát ütemezték át.
Eközben tegnap egy bankárfórumon Adrian Vasilescu, Mugur Isărescu jegybankelnök tanácsosa arról beszélt, hogy ugyan létezik konkurencia a romániai bankpiacon, ez azonban annyira nem erős, hogy képes legyen csökkenteni a hitelek esetében alkalmazott kamatlábat. Szerinte más országokhoz képest a romániai bankrendszer későn kezdett el működni, ezért még fejlődnie kell. A szakember úgy látja, hogy a jövőben néhány fúzió várható a piacon, amelyek révén nagy bankok jönnek létre, s csak ezután számíthatunk a kamatszint csökkenésére.
| A hitelezés visszaesését okozhatja az Európai Unióban a rendszerkockázati jelentőségű bankok számára előírt tőkemegfelelési mutatók teljesítése – áll a Handelsblatt című német üzleti lap hétfői összeállításában, amely szerint a hitelszűke elsősorban a kelet-európai országokat fenyegeti. Az Európai Bankhatóság (EBA) előírása szerint az uniós székhellyel rendelkező, rendszerkockázati jelentőségű bankoknak összesen 114,7 milliárd eurót kell szerezniük. A többlettőke előteremtése fékezheti a hitelezést. „Mivel számos bank egyre nehezebben szerez forrást, előfordulhat, hogy a követelményt a hitelezés visszafogásával teljesítik” – idézi a Handelsblatt a német állami fejlesztési bank (KfW) egy kiszivárgott elemzését. Hasonlóan vélekedik az EBA elnöke, Andrea Enria is. Az euróövezeti államadósság-válság miatt megszigorított szabályok hatására a bankok körében „kockázatkerülő magatartás terjedhet el, ami a hitelforrások szűkülésével járhat” – mondta az EBA vezetője. A hatóság azonban gondoskodni kíván arról, hogy a bankok ne a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek visszafogása révén teljesítsék a 9 százalékos tőkemegfelelési követelményt – hangsúlyozta Andrea Enria. Szakértők azonban kételkednek a sikerben, felhívják a figyelmet, hogy az EBA nem rendelkezik jogi eszközzel a hitelezés szabályozására. Ráadásul senki nem tudja megállapítani, hogy egy bank pontosan miért helyez ki a korábbinál kevesebb hitelt. „Az is lehet, hogy csak a kereslet csökken” – idézett egy bankárt a Handelsblatt. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) is a hitelezési tevékenység visszaesésével számol az EBA legutóbbi – december 8-án bemutatott – jelentése nyomán. A BIS szerint különösen a kelet-európai térségben jelentkezhetnek problémák, mivel a régió erősen függ az euróövezeti bankok hiteleitől. A vállalatoknak és magánszemélyeknek kihelyezett hitelek 42 százaléka származik euróövezeti – mindenekelőtt osztrák – bankoktól. Az osztrák bankoknál viszont 2012-től a hitelezést a betétállományhoz kell igazítani, a kelet-európai térségben 1 euró betétre legfeljebb 1,1 euró hitel juthat. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok