
Közel 30 százalékkal kevesebb jut idén üzleti környezetre, kereskedelemre és vállalkozásokra, mint tavaly
Fotó: 123RF
Az európai alapok minisztériuma könyvelheti el a legnagyobb, 183 százalékos költségvetés-bővülést 2018-hoz képest, ezzel szemben az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztérium büdzséje 28,9 százalékkal lesz kisebb, mint tavaly – derül a 2019-es költségvetés tervezetéből.
2019. február 01., 14:422019. február 01., 14:42
2019. február 01., 14:442019. február 01., 14:44
A román kormány által nyilvánosságra hozott tervezet értelmében jelentősen bővül a gazdasági minisztérium büdzséje, amely 620,356 millió lej (162,9 százalékos növekedés), az egészségügyi minisztériumé 9,485 milliárd lej (+64,6 százalék), és a közlekedési minisztérium költségvetése, amely 11,661 milliárd lej (+54,9 százalék).
Másfelől az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztérium büdzséje (652,161 millió lej) 28,9 százalékkal lesz kisebb, mint tavaly. Az Agerpres hírügynökség által ismertetett sarokszámok tanúsága szerint csökken az energiaügyi minisztérium (250,024 millió lej, mínusz 13 százalék) és a távközlési minisztérium (261,472 millió lej, mínusz 20,2 százalék) büdzséje is. A Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak 29,602 millió lej (+338,9 százalék) áll rendelkezésére.
Érdekes módon több pénzt kapnak a hazai titkosszolgálatok, holott a balliberális koalíció vezetői az elmúlt időszakban élesen bírálták az intézmények tevékenységét, mindenekelőtt a nyomozó hatóságok tevékenységébe való beavatkozás miatt. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetése 2,44 milliárd lej (+4.8 százalék) lesz idén, a kormányőrséggé 233,801 millió lej (+208 százalék), a különleges távközlési szolgálaté 604,149 millió lej (+69,5%), a Külföldi Hírszerző Szolgálaté (SIE) pedig 309,583 millió lej (+8,5%). A bukaresti államelnöki hivatal 55,42 millió lejből (+4,1 százalék) gazdálkodhat.
A társadalombiztosítás költségvetése 70,092 milliárd lej (+10,3 százalék), a munkanélküli segélyalapra 1,148 milliárd lej (+20,7 százalék) jut, az országos egységes egészségbiztosítási alapnak 37,837 milliárd leje lesz (+9%). Az állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés összegét 308,662 milliárd lejre (+15,4%) tervezték.
„A kormány egyik fő prioritása, hogy javítsák a közberuházások értékelését, kiválasztását, priorizálását és végrehajtását, és ezzel javítsák az európai uniós alapok lehívását és hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez” – olvasható a dokumentumban. A költségvetés-tervezet értelmében a beruházási kiadások magukba foglalják a külföldi vissza nem térítendő támogatásokkal, a tőkekiadásokkal, valamint a visszatérítendő támogatásokkal kapcsolatos kiadásokat.
Tavaly ugyanerre a célra 34,2 milliárd lejt fordítottak, 27,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban: 2017-ben 26,8 milliárd lej (a GDP 3,1 százaléka) jutott beruházásokra.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!