A megyeszékhelyek között Kolozsvárnak a legnagyobb a költségvetése
Fotó: Rostás Szabolcs
Ha összegszerűen nézzük, akkor 4,2 milliárd lejes költségvetésével Kolozsvár az első helyezett a romániai megyeszékhelyek rangsorában. Ha azonban megnézzük, hogy a költségvetés összegéből mennyi jut egy lakosra, akkor viszont már 3,7 milliárd lejes büdzséjével és 183 ezer lakosával Nagyvárad a listavezető.
2025. március 24., 21:042025. március 24., 21:04
2025. március 24., 21:082025. március 24., 21:08
Nagyváradon ugyanis 20 235 lej jut egy főre, míg a kincses városban ez az összeg mindössze 14 809 lej – irányította rá a figyelmet a megyeszékhelyek 2025-ös költségvetését összevető elemzésében a Turnul Sfatului portál.
Érdekes amúgy, hogy a harmadik helyen sem nagyvárost találunk: a „bronzérmes” Resicabánya 12 264 lejjel.
A negyedik Nagyszeben 10 968 lejjel, és alig marad el mögötte Gyulafehérvár (10 335 lej). Déva a hatodik 9170 lejjel.
Nagyváradon a legnagyobb az egy főre jutó költségvetési összeg
Fotó: Bálint Eszter
Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy hét önkormányzat még nem közölt nyilvános adatokat a 2025-ös költségvetésről. Ezek Bákó, Szörényvár, Focșani, Csíkszereda, Zsilvásárhely, Târgoviște és Temesvár.
A költségvetés nagysága szerint, a lakosság figyelembevétele nélkül, az első helyen Kolozsvár (4,2 milliárd lej) áll, majd Nagyvárad (3,7 milliárd lej), Jászvásár (2,8 milliárd lej), Konstanca (2,3 milliárd lej), Brassó (1,8 milliárd lej) és Craiova (1,48 milliárd lej) következik.
Alexandriát (358 millió lej), Slatinát (316 millió lej), Sloboziát (310 millió lej), Călărași-t (230 millió lej) és Zilahot (224 millió lej) találjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!