2009. április 08., 10:292009. április 08., 10:29
Amennyiben Románia bevezetné az eurót, akkor fel kellene adnia önálló monetáris politikáját, és azt a kamatszintet kellene alkalmaznia, amit az Európai Központi Bank (EKB) székhelyén, Frankfurtban határoznak meg az euróövezet egészére. Ha egy országban 6,9 százalék az infláció, miközben az eurózónában 1,25 százalék a kamatszint, teljesen egyértelmű, hogy nem lehet az inflációt ellenőrzés alatt tartani” – részletezte a szakértő a Ziarul Financiar című gazdasági és pénzügyi napilapnak.
| Veres János magyarországi pénzügyminiszter szerint nem vette figyelembe a jogi és gazdasági realitásokat az, aki a Nemzetközi Valutalapban (IMF) megfogalmazta, hogy a kelet-európai országok egyoldalúan vezessék be az eurót. A pénzügyminiszter ezt a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában fogalmazta meg tegnap, hozzátéve: azok az országok, amelyek aláírták az európai uniós csatlakozási dokumentumokat, ebben világosan rögzítették, mit vállaltak és milyen eljárási rendben. Veres hangsúlyozta: Magyarország hosszú ideje tárgyal azokkal az intézményekkel, amelyek illetékesek ebben a kérdésben. „Az IMF ebben nem illetékes, ennek illetékesei az eurózóna tagországai, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Unió, az Európai Bizottság vezetői” – részletezte. A miniszter ugyanakkor az ország belső ügyének tekinti, hogy megfogalmaz-e egy leendő eurócsatlakozási menetrendet, tervet. Elmondta: Magyarország folyamatosan tárgyal arról, hogy milyen módon lehetne „megérkezni” az eurózónába, ahogyan arról is, hogy a feltételeket pontosítsák, esetleg módosítsák. Megjegyezte azonban, hogy az EKB ezzel kapcsolatban mindig a kemény álláspontot képviselte. Arra az újságírói kérdésre, hogy mikor lehet Magyarországon euró, elmondta: a leendő kormány nevében nem tud nyilatkozni, a reális cél az lehet, hogy az európai árfolyamrendszerhez az ERM-II. rendszerhez való csatlakozás után két évvel lépjen be az ország az eurózónába. |
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) illetékesei az idő előtti euróbevezetéssel kapcsolatos reményeket hamar lehűtötték azzal, hogy az IMF-nek tulajdonított javaslatot „vitairatnak” minősítették, és megerősítették, hogy az eurócsatlakozási feltételeken nem lehet enyhíteni. Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának egyik tagja úgy fogalmazott, hogy a feltörekvő európai országok nem vezethetik be egységesen az eurót, mivel az az euró iránti bizalom megrendülését okozná.
A tegnapi országos napilapok is bőségesen foglalkoztak az IMF-dokumentummal. Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank igazgatója a România Liberă napilapnak kifejtette: kétségtelenül előnyös lenne az ország számára, ha már bent lenne az euróövezetben, mert akkor védve lenne a valutaárfolyamok ingadozásával szemben.
Szerinte azonban ebben a pillanatban egyáltalán nem lenne jó az európai valuta bevezetése, mert Románia semmivel sem tudná gátolni az árak ugrásszerű emelkedését. Az euróra való átállás esetén a jelenleg 1 lejbe kerülő kenyérért 4 lejt, azaz 1 eurót kellene adni.
Eközben Aurelian Dochia, a Román Gazdaságpolitikai Központ elnöke úgy látja: ha kiterjesztenék az európai közös valutát a zónán kívüli keleti országokra, az akkor sem ingatná meg az eurót, hiszen az említett országok gazdasági súlya mindössze 10 százalékát tenné ki az összeurópainak. Az újonnan belépő országok azonban korántsem mentesülnének a hátrányoktól, és komoly problémákkal kerülnének szembe a nem versenyképes gazdaságok.
Ionuţ Popescu, a miniszterelnök gazdaságpolitikai ügyekkel foglalkozó tanácsadója szerint csak lépésről lépésre lehet az euró bevezetéséig eljutni, ezenkívül az EU-tagállamoknak is vállalniuk kell ehhez „bizonyos kockázatokat”.
A Ziua hasábjain Daniel Dăianu gazdasági elemző és európai parlamenti képviselő határozottan ellenzi, hogy ebben a pillanatban történjék az átállás. Emlékeztet, hogy a román állam ebben a pillanatban legalább az árfolyam szabályozásával képes beavatkozni baj esetén. Az euró bevezetése után azonban máshol bocsátják ki a pénzt, viszont Románia csak akkor jut euróhoz, ha képes venni belőle a „kosárból”. Márpedig most erre nem lenne képes, és könnyen olyan helyzetben találná magát, hogy nem tudna sem béreket, sem nyugdíjakat fizetni, mondta az elemző.
A Cotidianul napilap szerint az euróhoz való gyorsított közeledés szinte lehetetlen, amíg a jelenlegi maastrichti kritériumok maradnak érvényben. Az euró bevezetésének ugyanis egyik alapfeltétele, hogy a lej árfolyama bizonyos időhatáron belül stabil maradjon. Csakhogy a lej öt hónap alatt 22 százalékkal értékelődött le, és csak az utóbbi hetekben vált viszonylag stabillá, emlékeztetett a lap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok