2008. november 26., 18:442008. november 26., 18:44
Kétszáz milliárd euró összértékű költségvetési gazdaságösztönző tervet terjesztett elő tegnap az Európai Bizottság az európai recesszió hatásainak kivédésére. A 200 milliárd euró az EU-országok összesített bruttó hazai terméke (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg, mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, a bizottság elnöke. Az összegből 170 milliárd eurót a tagországoknak kell állniuk, 30 milliárdot az EU vállal magára, utóbbi mintegy felét az Európai Beruházási Bank adja.
Barroso és Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa hangsúlyozta: nem szükséges, hogy minden ország hajszálra azonos intézkedéseket válasszon ki a most rendelkezésére bocsátott “szerszámosládából\", az viszont igenis fontos, hogy az uniós tagállamok a számukra javasolt lépéseket egymással összehangolt módon tegyék meg. “Ha nem koordinálunk, akkor egy meg egy kevesebb lesz kettőnél, és akár nulla is lehet. Ha koordinálunk, akkor egy meg egy három is lehet” – igyekezett érzékeltetni Almunia az összehangolás erejét. A brüsszeli bizottság által előterjesztett intézkedési terv az elkövetkező két évre szól. Tartalmaz rövid távú intézkedéseket a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházási elképzeléseket a növekedés gyorsítására és a javulás fenntarthatóvá tételére hosszabb távon.
Egyebek közt tartalmazza azt, hogy a tagállamok fontolják meg a munkaerőt terhelő járulékok csökkentését, és az áfa csökkentését is a nagy munkaigényű területeken és a környezetbarát termékek vonatkozásában. Brüsszel szerint most a költségvetési kiadások jelentős növelésére, adókönnyítésekre és a betegeskedő iparágak megsegítésére van szükség, azzal együtt, hogy ezeknek az intézkedéseknek megfelelően célzottaknak kell lenniük, és csak átmeneti időre szólhatnak. A recesszió leküzdését célzó kiadásoknak “okos kiadásoknak\" kell lenniük, vélekedik az EU fő végrehajtó testülete. A brüsszeli bizottság szerint a jövőbeli versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken kell beruházni. Ilyennek tartja a kutatást és az innovációt, az úgynevezett “tiszta technológiákat\", az energiahatékonyságot, az oktatást és a képzést. Ez utóbbin belül kifejezetten támogatni javasolja az átképzési programokat. A bizottság az autóipar életképességének biztosítása érdekében erőteljesen támogatni kívánja a környezetbarát gépkocsik fejlesztését. A javaslatok szerint a pénzügyi és hitelválságnak nem szabad elrettentenie Európát az éghajlatváltozással kapcsolatban maga elé tűzött célok teljesítésétől, a káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentésétől.
A nemzeti költségvetések átmeneti “gyeplőelengedéséről\" a brüsszeli bizottságban azt mondják: rendkívüli idők rendkívüli rugalmasságot indokolnak, és ezért az EU megértő lesz majd, nem indít túlzott deficit miatt eljárást, ha egyes országok a gazdaságélénkítő program végrehajtásakor néhány tized százalékponttal túllépik az éves költségvetési hiány “normális időkre\" megszabott felső határát, a GDP 3 százalékát. Idővel azonban, amikor a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés már kezdi éreztetni a hatását – teszik hozzá –, vissza kell majd térni a “közpénzekkel való egészséges gazdálkodás\" útjára, a deficit kordában tartására.
Legalábbis az euróövezeti országok átlagában jelenleg bőven van hely a GDP 1,5 százalékának megfelelő hiánynövelésre. Tavaly ugyanis nagyot javítottak államháztartási helyzetükön az euróövezeti országok: összesített államháztartási hiányuk az összesített GDP 0,6 százalékával volt egyenértékű a 2006-os 1,3 százalék után. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy az euróövezeti GDP tavaly még 2,6 százalékkal nőtt, a 2006-os 2,8 százalékos többlet után, amely hatéves rekord ütem volt.
Az egész EU-ban nagy volt a szóródás tavaly: a hiányosak listavezetője 2006-ban és tavaly Magyarország volt, bár a magyar hiány meredeken csökkent, a GDP 9,3 százalékáról 5,0 százalékra, az EU statisztikája szerint. A második helyre tavaly Görögország került – 3,5 százalékos hiánnyal – a tavalyelőtti második helyezett Olaszország helyébe. A hiányosak sorában a harmadik Nagy-Britannia volt, 2,8 százalékos deficittel, majd Franciaország következett 2,7 százalékkal. A 2006-os harmadik helyezett Portugália az ötödik helyen végzett tavaly.
Az EU statisztikája szerint Csehország államháztartási hiánya tavaly a GDP 1,0 százalékára csökkent a 2006-os 2,7 százalékról és a 2005-ös 3,6 százalékról, Lengyelországé 2,0 százalékra 3,8 százalékról, a jövőre euróövezeti taggá váló Szlovákiáé 1,9 százalékra 3,5 százalékról, azzal együtt, hogy tavaly mindenütt erős volt még a gazdasági növekedés.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok