Kivédenék a recesszió hatásait

Kétszáz milliárd euró összértékű költségvetési gazdaságösztönző tervet terjesztett elő tegnap az Európai Bizottság az európai recesszió hatásainak kivédésére. A 200 milliárd euró az EU-országok összesített bruttó hazai terméke (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg, mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, a bizottság elnöke. Az összegből 170 milliárd eurót a tagországoknak kell állniuk, 30 milliárdot az EU vállal magára, utóbbi mintegy felét az Európai Beruházási Bank adja.

Szerszámosláda intézkedésekkel

Barroso és Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa hangsúlyozta: nem szükséges, hogy minden ország hajszálra azonos intézkedéseket válasszon ki a most rendelkezésére bocsátott “szerszámosládából\", az viszont igenis fontos, hogy az uniós tagállamok a számukra javasolt lépéseket egymással összehangolt módon tegyék meg. “Ha nem koordinálunk, akkor egy meg egy kevesebb lesz kettőnél, és akár nulla is lehet. Ha koordinálunk, akkor egy meg egy három is lehet” – igyekezett érzékeltetni Almunia az összehangolás erejét. A brüsszeli bizottság által előterjesztett intézkedési terv az elkövetkező két évre szól. Tartalmaz rövid távú intézkedéseket a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházási elképzeléseket a növekedés gyorsítására és a javulás fenntarthatóvá tételére hosszabb távon.

Járulékok csökkentésére lehet szükség

Egyebek közt tartalmazza azt, hogy a tagállamok fontolják meg a munkaerőt terhelő járulékok csökkentését, és az áfa csökkentését is a nagy munkaigényű területeken és a környezetbarát termékek vonatkozásában. Brüsszel szerint most a költségvetési kiadások jelentős növelésére, adókönnyítésekre és a betegeskedő iparágak megsegítésére van szükség, azzal együtt, hogy ezeknek az intézkedéseknek megfelelően célzottaknak kell lenniük, és csak átmeneti időre szólhatnak. A recesszió leküzdését célzó kiadásoknak “okos kiadásoknak\" kell lenniük, vélekedik az EU fő végrehajtó testülete. A brüsszeli bizottság szerint a jövőbeli versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken kell beruházni. Ilyennek tartja a kutatást és az innovációt, az úgynevezett “tiszta technológiákat\", az energiahatékonyságot, az oktatást és a képzést. Ez utóbbin belül kifejezetten támogatni javasolja az átképzési programokat. A bizottság az autóipar életképességének biztosítása érdekében erőteljesen támogatni kívánja a környezetbarát gépkocsik fejlesztését. A javaslatok szerint a pénzügyi és hitelválságnak nem szabad elrettentenie Európát az éghajlatváltozással kapcsolatban maga elé tűzött célok teljesítésétől, a káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentésétől.

Rendkívüli időkben rendkívüli rugalmasság

A nemzeti költségvetések átmeneti “gyeplőelengedéséről\" a brüsszeli bizottságban azt mondják: rendkívüli idők rendkívüli rugalmasságot indokolnak, és ezért az EU megértő lesz majd, nem indít túlzott deficit miatt eljárást, ha egyes országok a gazdaságélénkítő program végrehajtásakor néhány tized százalékponttal túllépik az éves költségvetési hiány “normális időkre\" megszabott felső határát, a GDP 3 százalékát. Idővel azonban, amikor a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés már kezdi éreztetni a hatását – teszik hozzá –, vissza kell majd térni a “közpénzekkel való egészséges gazdálkodás\" útjára, a deficit kordában tartására.

Legalábbis az euróövezeti országok átlagában jelenleg bőven van hely a GDP 1,5 százalékának megfelelő hiánynövelésre. Tavaly ugyanis nagyot javítottak államháztartási helyzetükön az euróövezeti országok: összesített államháztartási hiányuk az összesített GDP 0,6 százalékával volt egyenértékű a 2006-os 1,3 százalék után. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy az euróövezeti GDP tavaly még 2,6 százalékkal nőtt, a 2006-os 2,8 százalékos többlet után, amely hatéves rekord ütem volt.

Magyarországon volt a legnagyobb hiány

Az egész EU-ban nagy volt a szóródás tavaly: a hiányosak listavezetője 2006-ban és tavaly Magyarország volt, bár a magyar hiány meredeken csökkent, a GDP 9,3 százalékáról 5,0 százalékra, az EU statisztikája szerint. A második helyre tavaly Görögország került – 3,5 százalékos hiánnyal – a tavalyelőtti második helyezett Olaszország helyébe. A hiányosak sorában a harmadik Nagy-Britannia volt, 2,8 százalékos deficittel, majd Franciaország következett 2,7 százalékkal. A 2006-os harmadik helyezett Portugália az ötödik helyen végzett tavaly.

Az EU statisztikája szerint Csehország államháztartási hiánya tavaly a GDP 1,0 százalékára csökkent a 2006-os 2,7 százalékról és a 2005-ös 3,6 százalékról, Lengyelországé 2,0 százalékra 3,8 százalékról, a jövőre euróövezeti taggá váló Szlovákiáé 1,9 százalékra 3,5 százalékról, azzal együtt, hogy tavaly mindenütt erős volt még a gazdasági növekedés.

Hírösszefoglaló