
Fotó: A szerző felvétele
A díjkiosztó ceremóniát október 27-én, Genfben tartják. A díjat adományozó szervezetet 1975-ben alapították meg a világ számos országából kiválasztott 173 vállalkozás részvételével. Célkitűzésük, hogy az általuk meghirdetett alapelveknek legmegfelelőbb vállalkozásokat elismerjék.
„Az elismerést, úgy vélem, azzal érdemeltük ki, hogy Romániában az egyetlen cég vagyunk, amely a legszélesebb skálájú alternatív energiahasznosítású rendszereket forgalmazza. Ezenkívül a felszerelt rendszereinket figyelemmel követjük, a szervizelés mellett folyamatos tanácsadással szolgálunk az ügyfeleknek a meglévő rendszereik hatékonyabb üzemeltetése végett” – indokolta Balázs István, a gyergyószentmiklósi Fotolab Kft. tulajdonosa a BID által kapott elismerést, és arra is kitért, hogy gyanítja, valamelyik elégedett ügyfele ajánlotta vállalkozását a díjazásra. A Fotolab Kft. egyébként tíz éve foglalkozik alternatív energiahasznosítású rendszerek tervezésével és telepítésével. Kínálatukban egyaránt megtalálhatóak a nap-, szél- és vízenergia működtette rendszerek, de igény esetén ezeket kombinálva vegyes üzemű rendszereket is telepítenek. Az alternatív energiahasznosítású rendszereiket egyaránt igénylik magánszemélyek, illetve cégek Romániában és Magyarországon. Legutóbb a Retyezát Nemzeti Park székházában cseréltek le 12 elektromos vízmelegítőt, helyette négy nagykapacitású napenergiát hasznosító bojlerrel állítják elő a meleg vizet. Emellett a nemzeti park területén lévő összes menedékház villanyellátását lecserélik alternatív energiahasznosítású rendszerre. „Helyszíni terepszemléken mérjük fel, hogy melyik változat lenne a leghatékonyabb. Tanulmányt készítünk arról, hogy az évben mennyit süt a nap, mennyire szeles a hely, illetve van-e a közelben patak, és mennyi a hozama” – magyarázza Balázs, és azt is elmondja, hogy az így kialakult helyzetkép függvényében azt a változatot ajánlják, amely a leghatékonyabb, legolcsóbb és környezetkímélő. A kiskapacitású vízierőműveiket is úgy szerelik fel, hogy azzal ne zavarják a patak élővilágát. A patak vizének csekély hányadát elvezetik, és oda szerelik be az erőművet, a turbinát hajtó víz pedig néhány méter után visszafolyik a mederbe.
Az alternatív energiahasznosítású rendszerek alkalmazása azért előnyös, mert a fogyasztó egyszeri befektetés után hosszú ideig ingyen jut hozzá a hő-, illetve az elektromos energiához. A rendszerek üzemeltetése egyszerű, a megrendelőnek mindössze néhány egyszerű alapszabályt kell elsajátítania ahhoz, hogy zavartalanul működtethesse azokat.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.