Síkra szállnak a kkv.-kért. Édler András és Bagoly Miklós a kormányhoz fordul
Fotó: Bíró Blanka
Aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az építőiparban bevezetetthez hasonló adókedvezményben részesüljenek azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek biztosítják a bruttó 3000 lejes fizetést.
2019. február 27., 18:342019. február 27., 18:34
Petíciót nyújtanak be a Kovászna megyei vállalkozói szövetségek, hogy a kormány az építőiparban bevezetett adókedvezményeket terjessze ki valamennyi kis- és közepes vállalkozóra (kkv.). A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség a helyi üzletemberek javaslatára vállalta fel a kezdeményezést. Március 15-ig aláírásokat gyűjtenek, a kamarai hálózaton, a vállalkozói szövetségeken keresztül más megyékben is keresnek támogatókat, majd azt kérik a kormánytól – közvetlenül és a Kovászna megyei parlamenti képviselők közvetítésével –, hogy az építőiparban már megadott adókedvezményeket terjesszék ki a többi ágazatra is, ha a vállalkozók hajlandók megadni a 3000 lej bruttó fizetést.
Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke az akciót bejelentő keddi sajtótájékoztatón elmondta, Kovászna megyében a kis- és közepes vállalkozók aránya 95 százalékos,
„Minden egészséges gazdaság a kkv.-ra alapoz, Romániában 2,5 millió kkv működik, és 1800 nagyvállalkozás, a nyereség viszont egyformán oszlik meg, a kisebbek könnyen eltűnhetnek, ha a kormány nem támogatja őket” – részletezte a gazdasági szakember.
Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke kifejtette, a vállalkozók kérték, hogy lépjenek ebben az ügyben, mert nem tartják etikusnak, hogy a kedvezmények csak egy ágazatra, vagyis csak az építőiparra érvényesek.
– fejtette ki Bagoly Miklós.
Hozzátette, a kormány a gazdasági növekedéssel büszkélkedik, de azt a fogyasztás pörgeti, nem egy valós növekedés. Európai szinten is a gazdaság 50-60 százalékát termelik ki a kis- és közepes vállalkozók, jobban kell figyelni rájuk, mert ha egy multinacionális cég átvészeli, ha elveszíti a profitja 30 százalékát, a kisebbek viszont belebuknak.
Az ASIMCOV elnöke arra is kitért, hogy az építőiparban szabályozott kedvezmények sem egyformán minden ágazati szereplőre érvényesek, hiszen a cég csak abban az esetben élhet ezzel, ha tevékenysége 80 százaléka az építkezéshez kötődik, közben pedig a 3000 lejes minimálbér akkor is kötelező, ha a tevékenységi leírásban szerepel az építkezés. Például sok faipari cég épületgerendát vág, vagy rönkházat épít, tehát kötelezően meg kell adnia a 3000 lejes bért, viszont a tevékenységének kevesebb mint 80 százaléka köthető az építkezéshez, a többi fafeldolgozás, így a kedvezményekkel nem élhet. „Amikor minden erőforrást a fizetésekre, és a fizetésadók kitermelésére kell fordítani, nem marad pénz fejlesztésre, ez pedig a versenyképesség rovására megy” – összegezték a vállalkozói szövetségek képviselői. Arra is kitértek, hogy
Ha minimálbért állapítanak meg, akkor legyen differenciált adózás – kérik a vállalkozók.
Januártól az építőiparban 3000 lejre növelték a minimálbért, ám ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentették az ágazatban dolgozók fizetésének adóvonzatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!