
Síkra szállnak a kkv.-kért. Édler András és Bagoly Miklós a kormányhoz fordul
Fotó: Bíró Blanka
Aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az építőiparban bevezetetthez hasonló adókedvezményben részesüljenek azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek biztosítják a bruttó 3000 lejes fizetést.
2019. február 27., 18:342019. február 27., 18:34
Petíciót nyújtanak be a Kovászna megyei vállalkozói szövetségek, hogy a kormány az építőiparban bevezetett adókedvezményeket terjessze ki valamennyi kis- és közepes vállalkozóra (kkv.). A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség a helyi üzletemberek javaslatára vállalta fel a kezdeményezést. Március 15-ig aláírásokat gyűjtenek, a kamarai hálózaton, a vállalkozói szövetségeken keresztül más megyékben is keresnek támogatókat, majd azt kérik a kormánytól – közvetlenül és a Kovászna megyei parlamenti képviselők közvetítésével –, hogy az építőiparban már megadott adókedvezményeket terjesszék ki a többi ágazatra is, ha a vállalkozók hajlandók megadni a 3000 lej bruttó fizetést.
Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke az akciót bejelentő keddi sajtótájékoztatón elmondta, Kovászna megyében a kis- és közepes vállalkozók aránya 95 százalékos,
„Minden egészséges gazdaság a kkv.-ra alapoz, Romániában 2,5 millió kkv működik, és 1800 nagyvállalkozás, a nyereség viszont egyformán oszlik meg, a kisebbek könnyen eltűnhetnek, ha a kormány nem támogatja őket” – részletezte a gazdasági szakember.
Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke kifejtette, a vállalkozók kérték, hogy lépjenek ebben az ügyben, mert nem tartják etikusnak, hogy a kedvezmények csak egy ágazatra, vagyis csak az építőiparra érvényesek.
– fejtette ki Bagoly Miklós.
Hozzátette, a kormány a gazdasági növekedéssel büszkélkedik, de azt a fogyasztás pörgeti, nem egy valós növekedés. Európai szinten is a gazdaság 50-60 százalékát termelik ki a kis- és közepes vállalkozók, jobban kell figyelni rájuk, mert ha egy multinacionális cég átvészeli, ha elveszíti a profitja 30 százalékát, a kisebbek viszont belebuknak.
Az ASIMCOV elnöke arra is kitért, hogy az építőiparban szabályozott kedvezmények sem egyformán minden ágazati szereplőre érvényesek, hiszen a cég csak abban az esetben élhet ezzel, ha tevékenysége 80 százaléka az építkezéshez kötődik, közben pedig a 3000 lejes minimálbér akkor is kötelező, ha a tevékenységi leírásban szerepel az építkezés. Például sok faipari cég épületgerendát vág, vagy rönkházat épít, tehát kötelezően meg kell adnia a 3000 lejes bért, viszont a tevékenységének kevesebb mint 80 százaléka köthető az építkezéshez, a többi fafeldolgozás, így a kedvezményekkel nem élhet. „Amikor minden erőforrást a fizetésekre, és a fizetésadók kitermelésére kell fordítani, nem marad pénz fejlesztésre, ez pedig a versenyképesség rovására megy” – összegezték a vállalkozói szövetségek képviselői. Arra is kitértek, hogy
Ha minimálbért állapítanak meg, akkor legyen differenciált adózás – kérik a vállalkozók.
Januártól az építőiparban 3000 lejre növelték a minimálbért, ám ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentették az ágazatban dolgozók fizetésének adóvonzatát.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!