Síkra szállnak a kkv.-kért. Édler András és Bagoly Miklós a kormányhoz fordul
Fotó: Bíró Blanka
Aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az építőiparban bevezetetthez hasonló adókedvezményben részesüljenek azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek biztosítják a bruttó 3000 lejes fizetést.
2019. február 27., 18:342019. február 27., 18:34
Petíciót nyújtanak be a Kovászna megyei vállalkozói szövetségek, hogy a kormány az építőiparban bevezetett adókedvezményeket terjessze ki valamennyi kis- és közepes vállalkozóra (kkv.). A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség a helyi üzletemberek javaslatára vállalta fel a kezdeményezést. Március 15-ig aláírásokat gyűjtenek, a kamarai hálózaton, a vállalkozói szövetségeken keresztül más megyékben is keresnek támogatókat, majd azt kérik a kormánytól – közvetlenül és a Kovászna megyei parlamenti képviselők közvetítésével –, hogy az építőiparban már megadott adókedvezményeket terjesszék ki a többi ágazatra is, ha a vállalkozók hajlandók megadni a 3000 lej bruttó fizetést.
Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke az akciót bejelentő keddi sajtótájékoztatón elmondta, Kovászna megyében a kis- és közepes vállalkozók aránya 95 százalékos,
„Minden egészséges gazdaság a kkv.-ra alapoz, Romániában 2,5 millió kkv működik, és 1800 nagyvállalkozás, a nyereség viszont egyformán oszlik meg, a kisebbek könnyen eltűnhetnek, ha a kormány nem támogatja őket” – részletezte a gazdasági szakember.
Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke kifejtette, a vállalkozók kérték, hogy lépjenek ebben az ügyben, mert nem tartják etikusnak, hogy a kedvezmények csak egy ágazatra, vagyis csak az építőiparra érvényesek.
– fejtette ki Bagoly Miklós.
Hozzátette, a kormány a gazdasági növekedéssel büszkélkedik, de azt a fogyasztás pörgeti, nem egy valós növekedés. Európai szinten is a gazdaság 50-60 százalékát termelik ki a kis- és közepes vállalkozók, jobban kell figyelni rájuk, mert ha egy multinacionális cég átvészeli, ha elveszíti a profitja 30 százalékát, a kisebbek viszont belebuknak.
Az ASIMCOV elnöke arra is kitért, hogy az építőiparban szabályozott kedvezmények sem egyformán minden ágazati szereplőre érvényesek, hiszen a cég csak abban az esetben élhet ezzel, ha tevékenysége 80 százaléka az építkezéshez kötődik, közben pedig a 3000 lejes minimálbér akkor is kötelező, ha a tevékenységi leírásban szerepel az építkezés. Például sok faipari cég épületgerendát vág, vagy rönkházat épít, tehát kötelezően meg kell adnia a 3000 lejes bért, viszont a tevékenységének kevesebb mint 80 százaléka köthető az építkezéshez, a többi fafeldolgozás, így a kedvezményekkel nem élhet. „Amikor minden erőforrást a fizetésekre, és a fizetésadók kitermelésére kell fordítani, nem marad pénz fejlesztésre, ez pedig a versenyképesség rovására megy” – összegezték a vállalkozói szövetségek képviselői. Arra is kitértek, hogy
Ha minimálbért állapítanak meg, akkor legyen differenciált adózás – kérik a vállalkozók.
Januártól az építőiparban 3000 lejre növelték a minimálbért, ám ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentették az ágazatban dolgozók fizetésének adóvonzatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!