Hirdetés

Kitart a kormány a tb-csökkentés mellett

Legkésőbb január elsejétől hatályba lép a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése, amennyiben a jogszabályt Traian Băsescu államfő megtámadja azt az alkotmánybíróságon, s így nem lehet október elsejétől életbe léptetni – jelentette ki kedden Victor Ponta miniszterelnök.

Bálint Eszter

Balogh Levente

2014. július 15., 17:142014. július 15., 17:14

Mint ismeretes, az államelnök ellenzi a munkáltatók által fizetett tb-járulék 5 százalékpontos csökkentését: bár a parlament mindkét háza elfogadta az arról szóló intézkedést, Băsescu egyelőre nem hajlandó kihirdetni azt.

A keddi megbeszélések után azt mondta, még egy dokumentumot vár Ioana Petrescu pénzügyminisztertől arról, hogy milyen plusz költségvetési bevételekkel számol, továbbá szeretne a témában még az üzleti szféra képviselőivel is egyeztetni. Amennyiben végül úgy dönt, hogy nem írja alá a törvényt, vissza kell azt módosításra küldenie a parlament elé.

A kormány képviselői viszont már korábban jelezték, hogy változatlan formában fogják ismét elfogadni, s aláírásra megküldeni az államfőnek. Băsescunak ekkor már csak egy lehetősége marad: az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot. A szakértők szerint a folyamat olyannyira elhúzódhat, hogy nem lehet már október elsejétől csökkenteni a tb-járulékot.

Az eljövendő kormány baja

A kormányfő egyébként a Capital gazdasági és üzleti hetilapnak adott interjúban is leszögezte, nem mond le az intézkedésről, azonban arra is kitért, hogy a költségvetésből kieső források megtalálása a következő kormány feladat lesz. Arra az újságírói kérdésre, miszerint a Pénzügyi Tanács és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) negatív véleményezése mellett is kitart-e elképzelése mellett, Ponta lezsögezte, ha a pénzügyi testületre hallgatnának, akkor semmilyen adóügyi enyhítést nem lehetne meghozni.

„Ez a 2009-2010-es évek gondolkodásmódja, amelyet nem osztok, és amely nem is bizonyult életképesnek. Elsősorban úgy vélem, hogy ez (a tb-csökkentés – szerk. megj.) egy korrekt intézkedés, és az időpont is megfelelő. Amikor bővül a gazdaság, nőnek a külföldi beruházások, még valamit hozzáteszel” – fogalmazott. Hozzátette: korábban nem lehetett volna megtenni. Októbertől viszont szerinte megvannak a szükséges erőforrások.

Érvelése szerint az IMF és az Európai Bizottság jelezte volna, hogy szerződésbontásra kerül sor, ha nem így lenne. Arra a kérdésre viszont, hogy mi lesz jövőre, Ponta azt mondta, ez már a következő kormány feladata, illetve a parlamenté, amely a tények ismeretében megszavazta a tb-csökkentést. Ugyanakkor úgy vélekedett, nem kell adókat emelni, de nem kínált biztosítékot.

„Ha én leszek Románia elnöke, nem ígérhetem meg, hogy emelem vagy csökkentem az adókat. Ez a kormány feladata. De szerintem fel lehet úgy építeni a 2015-2016-os büdzsét, hogy ne legyenek jelentős adóemelések” – fejtette ki. Az adótörvénykönyv tervezett módosításai kapcsán pedig megjegyezte, azok csak a pénzügyminisztérium tervei, hogy mi lép majd hatályba, és mi nem, a parlamenten múlik.

Államosítják a magánalapot?

A szakértők viszont már több ízben is arra hívták fel a figyelmet, hogy az amúgy is problémával küzdő nyugdíjbiztosítási költségvetés fenntarthatósága még inkább veszélybe sodródik a tb-csökkentés miatt. A Capital kérdésére Ponta elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalások során már több ízben szóba került a magánnyugdíj-alapok államosításának kérdése. Véleménye szerint azonban nem lenne szükség erre a drasztikus intézkedésre, amennyiben sikerülni rávenni a magánbiztosítókat, hogy többet fektessenek be a reálgazdaságba, s kevesebbet az állampapírokba.

„A következő kormány dolga dönteni. Sokkal okosabb törvényes utat találni arra, hogy a biztosítók befektessenek Romániában, hogy ne kellejen egyetlen lejt sem államosítanunk a kettes pillér keretében befizetett összegekből” – mondta. Érvelése szerint ugyanis most nem a deficit finanszírozásával vannak gondok, hanem a beruházások szintjével. A magánnyugdíjak magyarországi államosítását hozva fel példának, úgy vélekedett, az intézkedés csak igen rövidtávon eredményes. „Középtávon hiba volt” – ítélte meg a magyarországi helyeztet Victor Ponta.

Felkészületlen volt Ponta és Petrescu

Felkészületlenül érkezett Victor Ponta miniszterelnök és Ioana Petrescu pénzügyminiszter arra a hétfő délutáni találkozóra az államfői rezidenciára, amelyet Traian Băsescu elnök kezdeményezett a társadalombiztosítási járulék csökkentésének témájában. Ez derül ki a beszélgetésről készült felvétel tanúsága szerint, amelyet az államfő utasítására hozott nyilvánosságra az elnöki hivatal azt követően, hogy Ponta a találkozó után azt nyilatkozta a sajtónak: veszekedtek, az államfő pedig faragatlanul beszélt a miniszternővel.

A vita gyökere az, hogy a kormány által október elsejétől bevezetni tervezett, 5 százalékos munkáltatói tb-csökkentést az államfő ellenzi, mivel nem látja biztosítottnak, hogy sikerül betömni az annak nyomán a költségvetésben keletkező rést. A felvétel tanúsága szerint az államfő fölvetette: a tb-járulék csökkentése 5-5,5 milliárd lejjel növelné a nyugdíjalap hiányát, amely így összesen 18 milliárdos lenne, viszont a tervezett adóemelések nem fedeznék a hiányt. A kormányfő és a miniszter láthatóan zavarba jött, amikor Băsescu az MTO – medium term objective, középtávú célkitűzés – szakkifejezést használta, illetve amikor konkrét adatokat kért azokról a tervekről, amelyek a költségvetési hiány fedezését szolgálják.

A miniszter csupán arról beszélt, hogy a tervezett csökkentés pozitív hatással lehet az üzleti szférára és a munkáltatókra, azonban konkrét adatokkal nem tudott szolgálni, csupán annyit mondott, hogy majd a 2015-ös költségvetésbe belefoglalják a fedezetet. Băsescu viszont azzal vágott vissza: neki most kellene aláírnia a törvényt. Az államfő ezek után kijelentette: mivel Petrescu életrajza szerint a Harvardon végzett, a Harvardhoz méltó érveket szeretett volna hallani, de ez nem történt meg.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 01., vasárnap

Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó

Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.

Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó
Hirdetés
2026. október 31., szombat

Gödörből a csúcsra? Az európai turizmus legnagyobb nyertesei közé várnak

Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?

Gödörből a csúcsra? Az európai turizmus legnagyobb nyertesei közé várnak
2026. október 31., szombat

Románia vakvágányon: Magyarországon tízszer népszerűbb a vasút

A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.

Románia vakvágányon: Magyarországon tízszer népszerűbb a vasút
2026. október 31., szombat

Anyasági büntetés: Európában dolgoznak, Romániában otthon rekednek a nagycsaládos nők

Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.

Anyasági büntetés: Európában dolgoznak, Romániában otthon rekednek a nagycsaládos nők
Hirdetés
2026. október 30., péntek

Kiderült, hol tart a hatalmas bevétellel kecsegtető gázkitermelés előkészítése a Neptun Deep lelőhelyen

A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.

Kiderült, hol tart a hatalmas bevétellel kecsegtető gázkitermelés előkészítése a Neptun Deep lelőhelyen
2026. október 30., péntek

Romániában drágult a legnagyobb mértékben az áram. Nem csoda, hogy itt fáj a legjobban a villanyszámla

Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Romániában drágult a legnagyobb mértékben az áram. Nem csoda, hogy itt fáj a legjobban a villanyszámla
2026. október 30., péntek

Lesz pénz a nyugdíjakra? A munkaügyi miniszter elmondta, kell-e aggódni

A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.

Lesz pénz a nyugdíjakra? A munkaügyi miniszter elmondta, kell-e aggódni
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?

Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?
2026. október 29., csütörtök

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt

A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt
2026. október 29., csütörtök

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat

A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat
Hirdetés
Hirdetés