
Legkésőbb január elsejétől hatályba lép a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése, amennyiben a jogszabályt Traian Băsescu államfő megtámadja azt az alkotmánybíróságon, s így nem lehet október elsejétől életbe léptetni – jelentette ki kedden Victor Ponta miniszterelnök.
Mint ismeretes, az államelnök ellenzi a munkáltatók által fizetett tb-járulék 5 százalékpontos csökkentését: bár a parlament mindkét háza elfogadta az arról szóló intézkedést, Băsescu egyelőre nem hajlandó kihirdetni azt.
A keddi megbeszélések után azt mondta, még egy dokumentumot vár Ioana Petrescu pénzügyminisztertől arról, hogy milyen plusz költségvetési bevételekkel számol, továbbá szeretne a témában még az üzleti szféra képviselőivel is egyeztetni. Amennyiben végül úgy dönt, hogy nem írja alá a törvényt, vissza kell azt módosításra küldenie a parlament elé.
A kormány képviselői viszont már korábban jelezték, hogy változatlan formában fogják ismét elfogadni, s aláírásra megküldeni az államfőnek. Băsescunak ekkor már csak egy lehetősége marad: az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot. A szakértők szerint a folyamat olyannyira elhúzódhat, hogy nem lehet már október elsejétől csökkenteni a tb-járulékot.
Az eljövendő kormány baja
A kormányfő egyébként a Capital gazdasági és üzleti hetilapnak adott interjúban is leszögezte, nem mond le az intézkedésről, azonban arra is kitért, hogy a költségvetésből kieső források megtalálása a következő kormány feladat lesz. Arra az újságírói kérdésre, miszerint a Pénzügyi Tanács és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) negatív véleményezése mellett is kitart-e elképzelése mellett, Ponta lezsögezte, ha a pénzügyi testületre hallgatnának, akkor semmilyen adóügyi enyhítést nem lehetne meghozni.
„Ez a 2009-2010-es évek gondolkodásmódja, amelyet nem osztok, és amely nem is bizonyult életképesnek. Elsősorban úgy vélem, hogy ez (a tb-csökkentés – szerk. megj.) egy korrekt intézkedés, és az időpont is megfelelő. Amikor bővül a gazdaság, nőnek a külföldi beruházások, még valamit hozzáteszel” – fogalmazott. Hozzátette: korábban nem lehetett volna megtenni. Októbertől viszont szerinte megvannak a szükséges erőforrások.
Érvelése szerint az IMF és az Európai Bizottság jelezte volna, hogy szerződésbontásra kerül sor, ha nem így lenne. Arra a kérdésre viszont, hogy mi lesz jövőre, Ponta azt mondta, ez már a következő kormány feladata, illetve a parlamenté, amely a tények ismeretében megszavazta a tb-csökkentést. Ugyanakkor úgy vélekedett, nem kell adókat emelni, de nem kínált biztosítékot.
„Ha én leszek Románia elnöke, nem ígérhetem meg, hogy emelem vagy csökkentem az adókat. Ez a kormány feladata. De szerintem fel lehet úgy építeni a 2015-2016-os büdzsét, hogy ne legyenek jelentős adóemelések” – fejtette ki. Az adótörvénykönyv tervezett módosításai kapcsán pedig megjegyezte, azok csak a pénzügyminisztérium tervei, hogy mi lép majd hatályba, és mi nem, a parlamenten múlik.
Államosítják a magánalapot?
A szakértők viszont már több ízben is arra hívták fel a figyelmet, hogy az amúgy is problémával küzdő nyugdíjbiztosítási költségvetés fenntarthatósága még inkább veszélybe sodródik a tb-csökkentés miatt. A Capital kérdésére Ponta elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalások során már több ízben szóba került a magánnyugdíj-alapok államosításának kérdése. Véleménye szerint azonban nem lenne szükség erre a drasztikus intézkedésre, amennyiben sikerülni rávenni a magánbiztosítókat, hogy többet fektessenek be a reálgazdaságba, s kevesebbet az állampapírokba.
„A következő kormány dolga dönteni. Sokkal okosabb törvényes utat találni arra, hogy a biztosítók befektessenek Romániában, hogy ne kellejen egyetlen lejt sem államosítanunk a kettes pillér keretében befizetett összegekből” – mondta. Érvelése szerint ugyanis most nem a deficit finanszírozásával vannak gondok, hanem a beruházások szintjével. A magánnyugdíjak magyarországi államosítását hozva fel példának, úgy vélekedett, az intézkedés csak igen rövidtávon eredményes. „Középtávon hiba volt” – ítélte meg a magyarországi helyeztet Victor Ponta.
Felkészületlen volt Ponta és Petrescu
Felkészületlenül érkezett Victor Ponta miniszterelnök és Ioana Petrescu pénzügyminiszter arra a hétfő délutáni találkozóra az államfői rezidenciára, amelyet Traian Băsescu elnök kezdeményezett a társadalombiztosítási járulék csökkentésének témájában. Ez derül ki a beszélgetésről készült felvétel tanúsága szerint, amelyet az államfő utasítására hozott nyilvánosságra az elnöki hivatal azt követően, hogy Ponta a találkozó után azt nyilatkozta a sajtónak: veszekedtek, az államfő pedig faragatlanul beszélt a miniszternővel.
A vita gyökere az, hogy a kormány által október elsejétől bevezetni tervezett, 5 százalékos munkáltatói tb-csökkentést az államfő ellenzi, mivel nem látja biztosítottnak, hogy sikerül betömni az annak nyomán a költségvetésben keletkező rést. A felvétel tanúsága szerint az államfő fölvetette: a tb-járulék csökkentése 5-5,5 milliárd lejjel növelné a nyugdíjalap hiányát, amely így összesen 18 milliárdos lenne, viszont a tervezett adóemelések nem fedeznék a hiányt. A kormányfő és a miniszter láthatóan zavarba jött, amikor Băsescu az MTO – medium term objective, középtávú célkitűzés – szakkifejezést használta, illetve amikor konkrét adatokat kért azokról a tervekről, amelyek a költségvetési hiány fedezését szolgálják.
A miniszter csupán arról beszélt, hogy a tervezett csökkentés pozitív hatással lehet az üzleti szférára és a munkáltatókra, azonban konkrét adatokkal nem tudott szolgálni, csupán annyit mondott, hogy majd a 2015-ös költségvetésbe belefoglalják a fedezetet. Băsescu viszont azzal vágott vissza: neki most kellene aláírnia a törvényt. Az államfő ezek után kijelentette: mivel Petrescu életrajza szerint a Harvardon végzett, a Harvardhoz méltó érveket szeretett volna hallani, de ez nem történt meg.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!