
Fotó: Haáz Vince
A legutóbbi tárgyalási fordulón a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek sikerült megállapodásra jutniuk egy sor, a nyugdíjakat, fizetéseket, illetve a gyermeknevelési pótlékot illető kérdésben.
2021. november 19., 11:252021. november 19., 11:25
2021. november 19., 19:182021. november 19., 19:18
• 10 százalékkal nőnek a nyugdíjak;
• a minimálnyugdíj a jelenlegi 800 lejről 1000 lejre nő (a költségvetésre gyakorolt hatás 800 millió lej);
• az 1600 lejnél kisebb nyugdíjjal rendelkezők januárban kapnak egy egyszeri 1200 lejes támogatást a rezsiszámlák kifizetéséhez;
• a 4000 lejesnél magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetniük;
• a 0–2 éves gyermekek esetében a gyermekpénzként emlegetett gyermeknevelési támogatás 600 lejre, a 2 évesnél nagyobbak esetében pedig 243 lejre nő;
• a fogyatékkal élő személyek 13. havi juttatást is fognak kapni;
• a 2550 lejes minimálbért legtöbb 24 hónapig lehet majd adni.

Jövedelemnövelő intézkedéseket irányoz elő a kormányprogram szociális fejezete, amelyről pénteken állapodtak meg a tárgyalófelek – számolt be Nicolae Ciucă szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) miniszterelnök-jelöltje.
Mint ismeretes, csütörtökön sikerült feloldani a koalíciós tárgyalások során kialakult patthelyzetet, miután a liberálisok bejelentették, hogy Nicolae Ciucát jelölik miniszterelnöknek. Ciucă egyeztetett Marcel Ciolacu PSD-elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, a pártvezérek pedig úgy nyilatkoztak, hogy „Romániának jövő csütörtökig kormánya lesz”.

Florin Cîţu ügyvivő miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt ígérte szerdán, hogy időben kiutalják a decemberi nyugdíjakat és béreket.

Gyakorlatilag megeszi a pénzünket az infláció: a 8 százalékhoz közelítő pénzromlás miatt a romániai reálbér ma már kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor, és a banki letétek után járó kamat is elszáll.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
1 hozzászólás