Kevesebbet többért. A magas infláció miatt nem ér már annyit a romániai reálbér, mint tavaly ilyenkor
Fotó: Jakab Mónika
Gyakorlatilag megeszi a pénzünket az infláció: a 8 százalékhoz közelítő pénzromlás miatt a romániai reálbér ma már kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor, és a banki letétek után járó kamat is elszáll. A Krónika által megkérdezett közgazdász arra számít, hogy még lehet további növekedés, ám jövő év közepétől elkezdődik a helyreállás.
Nemhiába érezzük úgy, hogy vásárlásról vásárlásra többet hagyunk a boltok pénztáránál, és mintha kevesebbet érne a fizetés, mint tavaly ilyenkor. A hivatalos statisztikák is alátámasztották, hogy októberben csaknem másfél év után csökkent az infláció figyelembe vételével számolt reálbér értéke. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint a reálbér szeptemberben 0,4 százalékkal volt kisebb a tavalyi kilencedik hónaphoz képest.
Tavaly szeptemberhez képest a nettó átlagbér 5,9 százalékkal volt magasabb, ugyanakkor az inflációval kiigazított reálbér értéke 0,4 százalékkal csökkent.
A legmagasabb nettó átlagbér, 8578 lej az információtechnológia ágazatban volt, a legkisebb nettó átlagjövedelmet, 1929 lejt a vendéglátóiparban jegyezték.
Legutóbb tavaly áprilisban csökkent a reálbér értéke éves összevetésben, akkor 0,5 százalékkal esett vissza 2019 áprilisához mérten.
2019-ben például az év csaknem három negyedévében az éves reálbér értéke mintegy 10–14 százalékkal volt nagyobb. A 2020. áprilisi csökkenést megelőzően 2018 februárjában és januárjában volt még egy-egy 0,2 és 6,2 százalékos visszaesés a reálbér esetében.
Nemcsak a fizetéseket, hanem a lejben elhelyezett banki letétek kamatját is megeszi az infláció – irányította rá minap a figyelmet a Ziarul Financiar gazdasági napilap elemzése. A megtakarítások után fizetett kamat ugyanis az összeg legtöbb 3 százalékára rúg, így a közel 8 százalékos pénzhígulás csaknem háromévnyi kamatot nulláz le.
Mint ismeretes, októberben 7,94 százalékra gyorsult a román éves infláció a szeptemberi 6,3 százalékról, ami jóval meghaladta a román jegybank várakozását és az 1,5–3,5 százalékos célsávot.
és az év végére akár a 10 százalékot is elérné a pénzromlás üteme, ha hatóságilag nem fagyasztották volna be az energiaárakat, és nem nyújtanának ártámogatást. Éppen ezért számít arra a román jegybank, hogy jövő áprilisban, miután lejár a kompenzáció, 8,6 százalékos lesz az infláció.
Romániában csaknem másfél év után csökkent az infláció figyelembe vételével számolt reálbér értéke, amely szeptemberben 0,4 százalékkal volt kisebb a tavalyi kilencedik hónaphoz képest – közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet.
„Az utóbbi tíz évben nem volt ilyen magas inflációs adat, viszont az azt megelőző időszakokban sokkal súlyosabb inflációs válságok is voltak Romániában” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A szakértő szerint még lehet további növekedés, ám arra számít, hogy
„A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése alapján októberben 7,9 százalékos volt az infláció, ami azt jelenti, hogy az előző év októberéhez képest a fogyasztói kosárban szereplő termékek ára átlagosan 7,9 százalékkal növekedett. A drágulás termékkategóriánként különbözik, a szórás nagy, ám az inflációval éppen az átlagot követik, hogy összességében mennyivel nő az árszint” – mutatott rá a közgazdász. Hangsúlyozta, a 7,9 százalékos árnövekedés magas inflációs értéknek számít, az előző gazdasági válság végén volt még hasonló mértékű a mutató, ám az utóbbi tíz évben nem volt ilyen magas inflációs adat.
Nem csak romániai jelenség. Világszinten szembesülnek a fogyasztók az egyre magasabb árakkal
Fotó: Rostás Magor
Szász Levente ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez nem egy romániai jelenség, nem a romániai gazdaságpolitika eredménye, hanem globálisan mutatkozik,
Az emelkedő infláció okai is globálisak, a koronavírus-járvány és a kezelésének gazdasági utóhatása. „Az energiaárak emelkedése az infláció egyik kiváltója, ennek a hátterében pedig az áll, hogy az energetikai cégek az előző év bizonytalanságában nem eszközöltek beruházásokat, nem építettek ki újabb kapacitásokat. De ugyanez történt a chipgyártással, a bányászattal, az alapanyag-kitermeléssel is” – magyarázta a közgazdász. Mint aláhúzta: ezek a vállalatok a pandémia hatására nehéz helyzetbe kerültek, és ezt csak úgy tudták átvészelni, hogy lefaragták a költségeiket, ám értelemszerűen nem a folyó költségeket csökkentették, nem az alkalmazottak fizetését vágták vissza, hanem a beruházásokat fogták vissza. Vagyis a kőolajtermelő nem keresett újabb olajmezőt, a finomító nem épített újabb tartályt.
A szeptemberi 6,3 százalékról 7,9 százalékra nőtt az éves infláció októberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
„A tavaly elmaradt beruházási döntéseknek most mutatkozik meg a hatása, erre még rátevődnek a világszinten tapasztalható logisztikai problémák, konténerek ragadnak be a kikötőkbe, nincs elég ember, aki ezeket kezelje, az árumozgás lelassult, mindezt a legvégén valaki megfizeti. Vagyis
– részletezte a jelenleg zajló folyamatokat Szász Levente. Rámutatott: mindez nemcsak a végső fogyasztó szintjén, hanem a feldolgozóiparban is érvényesül, a gyárak energiaellátása ugyanígy működik. „Mivel a kínálat csökkent, a kereslet viszont visszaállt, sőt növekedett, alap gazdasági törvényszerűség, hogy az árak emelkednek, és ez tükröződik a magas inflációban” – hangsúlyozta.
Még épp csak elkezdődött az élelmiszerek drágulási hulláma, a következő hónapokban pedig az átlag fogyasztói kosár értéke 10 százalék körüli értékkel is emelkedhet – vetíti előre Adrian Ariciu, a Metro Románia vezérigazgatója.
A szakértő kérdésünkre arról is beszélt, hogy bár a mostani inflációs ráta magasnak számít, nem kell elkeseredni, hiszen a kilencvenes években ennél súlyosabb inflációs válságokat is átélt Románia.
A BBTE közgazdásza ugyanakkor még további növekedésre számít, ám meglátása szerint jövő év közepétől csökkenni fog az infláció. „Megvannak azok a mechanizmusok, többnyire a jegybankok eszköztárában, amivel enyhíteni lehet az inflációt. A Román Nemzeti Bank már lépett, alapkamat-emelést hajtott végre, a döntéshozók igyekeznek ellenőrzés alatt tartani a folyamatot. A globális gazdaságban is helyre kell állniuk az ellátási láncoknak, meg kell hogy szűnjenek a megszakadások, a hiányok, a világgazdaságnak meg kell tudnia birkózni ezekkel a kihívásokkal, legalább olyan szinten, hogy minden országban javuljon a helyzet” – szögezte le Szász Levente.
Mint mondta, az elemzők különböző időpontokat vetítenek előre az enyhülésre, ám meglátása szerint, ez 2022 második felében mindenképp megtörténik, de már az év első felében jó irányban történik elmozdulás az infláció terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!