Kiszivárgott információk szerint hárman pályáznak a CFR Marfára

A kiszivárgott források szerint két romániai cég jelentkezett a kiírásra, amint azt korábban is rebesgették piaci források, a két romániai magánkézben levő vasúttársaság, a Grup Feroviar Român (GFR) és a Transferoviar Grup az osztrák Donau-Finanz GmbH & Co KG-val társulva, a harmadik jelentkező pedig egy lapzártánkig meg nem nevezett amerikai egyesült államokbeli cég.

A GFR egy száz százalékban magántulajdonban levő vállalat, amely áruszállítással foglalkozik. Járműparkja jelenleg eléri a 8 ezer vagont és 260 mozdonyt. Tavalyi profitja elérte a 4,5 millió eurót. A 2003-ban létrehozott Tranferoviar Grup eleinte szintén a teherszállításra összepontosított, mára már az ország több régiójában is foglalkozik személyszállítással. Ugyanakkor a vasúti infrastruktúra terén is vannak érdekeltségei, vasúti sínek lefektetése mellett ugyanakkor utak és autópályák építése is szerepel tevékenységei között. A Donau-Finanz GmbH & Co KG Austria egy osztrák befektetési alap, amelyet 1957-ben alapítottak. Jelen pillanatban több mint 2 milliárd euró értékű aktívákat kezel.

Ponta: nem lesz show

Victor Ponta miniszterelnök szerda délelőtti sajtónyilatkozatában egyébként leszögezte, a CFR teherszállító részlegének magánosítása nem lehet show, mint amilyen például az Oltchim kudarcba fulladt privatizációs kísérlete is volt, mivel csak egy bizonyos üzleti forgalomnál nagyobbal rendelkező vállalatok jelentkezhettek, illetve 10 millió eurós garanciát is letétbe kellett helyezniük, ami az eladni kívánt állami vállalat értékének 17 százaléka. Ugyanakkor a tenderfüzet is 10 ezer euróba került.

A beérkezett ajánlatokat az előzetesen bejelentett menetrend értelmében csütörtökön bontják fel, vizsgálatukra május 15-éig nyílik lehetőség, ekkor hozzák majd nyilvánosságra azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyek alkalmasak lehetnek a részvénypakett megvásárlására. Ezek után a cégeknek zárt borítékos ajánlatot kell tenniük május 27-éig, majd következnek a tulajdonképpeni tárgyalások a versenyben maradott vállalatok képviselőivel.

Relu Fenechiu közlekedésügyi tárcavezető korábbi bejelentése értelmében az a befektető kapja meg a többségi részvénypakettet, amelyik alapvetően a legnagyobb árajánlatot teszi, de a szerződésben más kitételeket is figyelembe vesznek.  Fenechiu emlékeztetett, hogy a részvények 49 százaléka továbbra is a román állam birtokában marad, ezért lényegében az állam és egy magáncég társulásáról van szó. A miniszter elmondása szerint főleg arra kíváncsiak, hogy az érdeklődő befektetőknek milyen fejlesztési terveik vannak, és mennyire hajlandók figyelembe venni a szociális szempontokat is. Várhatóan legkésőbb június 20-áig kiválasztják a nyertest.

Hatalmas adósságok

Mint ismeretes, a román állam azért kényszerült privatizálni a vasúti áruszállítást, mert a CFR Marfă veszteséggel működik. A kormány az ország nemzetközi hitelezőinek képviselővel közösen határozta meg a privatizációs stratégiát. Korábbi bejelentések szerint ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank képviselőivel arról is egyeztetnek, hogy a CFR teherszállító részlegének tetemes tartozásait részben töröljék el. Az adóhatóság (ANAF) adatai szerint a vállalat év végéig több mint 411 millió lej adósságot halmozott fel az állam felé, ennek legnagyobb része a ki nem fizetett adók és illetékek.

Erik de Vrijer, az IMF romániai küldöttségének vezetője korábban úgy nyilatkozott, a vállalat a román kormány és a valutaalap közötti együttműködés egyik legfőbb pontja, amelynek kulcsszerepe van a hazai szállítási szektorban, azonban jelentős veszteséget halmoz fel évről évre. „A vállalatnak profitot kellene termelnie, és folyamatosan beruházásokat eszközölnie a vasúti teherszállítás területén. Erre a privatizálás a legjobb megoldás” – vélekedett de Vrijer.

Romániának jelenleg 5,3 milliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi, elővigyázatossági hitelmegállapodása van a Nemzetközi Valutaalap szervezésében, aminek tavasszal kellett volna lejárnia, de Bukarest haladékot kapott nyárig. Erre éppen a veszteséges állami vállalatok privatizálásának késlekedése miatt volt szükség.