Fotó: Pixabay.com
Korunk egyik technikai vívmánya a mesterséges intelligencia, amely sok tekintetben az emberiség javát szolgálja. Viszont jókora hátulütővel is járhat, hiszen az automatizálás számos munkakörből kiszoríthatja az embert, sokakat megfosztva akár állásuktól, pénzkeresési lehetőségüktől is.
2023. március 31., 09:172023. március 31., 09:17
2023. március 31., 09:212023. március 31., 09:21
A Goldman Sachs befektetési bank által végzett kutatás során arra keresték a választ, milyen munkaköröket érinthet a leginkább és a legkevésbé, illetve hány munkavállalóra lehet hatással a mesterséges intelligencia előretörése, amely képes az emberi munkától megkülönböztethetetlen tartalmakat létrehozni. És amely előbb-utóbb nálunk, Kelet-Közép-Európában, Romániában is érzékelhető, megkerülhetetlen lesz.
A neves nemzetközi pénzintézet jelentése mondhatni sokkoló számokra világít rá: az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) az amerikai és európai munkavállalók kétharmadát érinti a jövőben valamilyen formában, világszerte 300 millió munkavállaló teendőire lehet számottevő hatással.
Nemcsak azért, mert sok munkahely megszűnhet, vagy bércsökkenést eredményezhet, hiszen bizonyos területeken azért új állásokat, munkaköröket is teremt. Ráadásul világszerte mintegy hét százalékos GDP-növekedést okozhat a Goldman Sachs jelentése szerint.
Az amerikai székhelyű multinacionális vállalat által megrendelt kutatás külön vizsgálta az Egyesült Államokra, illetve Európára gyakorolt várható munkaerőpiaci hatásokat – előbbieket részletesebben –, de az eredmények hasonlóak. A Hotnews.ro portál által idézett vizsgálatok szerint
A következő leginkább „veszélyeztetett” ág a jogi szolgáltatások (44 százalék), majd a mérnöki-tervezői szakma következik (37 százalék) a kutatók szerint. De az élettudományok (36) és az üzleti-pénzügyi ügyletek (35) terén is nagyot kanyaríthat magának az automatizálás. Példaként említik, hogy az AI képes lehet majd egy kisebb cég adóügyeinek akár teljes kezelésére is.
Bár legalább közvetetten szinte mindenre kihathat a mesterséges intelligencia, számos olyan munkakör létezik, ahol nehezen, kis mértékben kaphat szerepet.
Az öreg kontinens esetében a kézműves mesterségekre is kitérnek, amelyeket e tekintetben 4 százalékon „mértek”.
A kutatók szerint átlagosan Amerikában a teendők 25, Európában pedig a 24 százalékát lehetne automatizálni. A jelentésben földrajzi sorrendet is felállítottak: a legnagyobb mértékben Hong Kong, Izrael, Japán, Svédország és az Egyesült Államok munkaerőpiacán törhet előre a mesterséges intelligencia, a legkevésbé pedig Kínában, Nigériában, Vietnamban, Kenyában és Indiában.
A Goldman Sachs jelentésében arra is kitérnek, hogy természetesen nehéz megjósolni, igazából mekkora hatást gyakorol majd az AI a munkaerőpiacokra, mekkora átrendeződést okoz. Mindez attól függ, valójában milyen erős lesz a mesterséges intelligencia, és mennyire lehet tényleg használni a gyakorlatban is.
Az Egyesült Királyság kormánya például komolyan ki akarja aknázni a lehetőségeket.
– igyekezett mindenkit megnyugtatni Michelle Donelan technológiai miniszter.
A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették szerdán a mesterséges intelligencia fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt.
A szintén a Euronews magyar nyelvű hírportálja által idézett Carl Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Oxford Martin Schooljának a jövő munkaügyeivel foglalkozó illetékese egy másik fontos szegmensre is kitért. „A ChatGPT például átlagos íráskészséggel rendelkező emberek számára teszi lehetővé, hogy esszéket és cikkeket készítsen. Az újságíróknak tehát nagyobb versenyben kell majd helytállniuk, ami a bérek csökkenését eredményezné, hacsak nem tapasztaljuk az ilyen munkák iránti kereslet jelentős növekedését” – fogalmazott a szakember.
Aki közelmúltbeli példaként a GPS-technológia és az Uberhez hasonló platformok bevezetését hozta fel. Ezek megjelenésével hirtelen London összes utcájának ismerete sokkal kevesebbet ért, így a taxisofőröknek nagymértékű bércsökkenést kellett elszenvedniük: mintegy 10 százalékkal lett kevesebb a bevételük. Nem a sofőrök száma csökkent, hanem a bérük lett alacsonyabb. A generatív mesterséges intelligencia valószínűleg a kreatív feladatok szélesebb körére is hasonló hatást gyakorol majd – vélekedett az oxfordi egyetem illetékese.
Világszerte rohamléptekkel nő a ChatGPT népszerűsége, ám a bűnözők visszaélhetnek a chatbottal, így elősegíthetik, hogy automatizált módon lehessen csalási kampányokat létrehozni, ami az eddigieknél nagyobb adathalász-támadások új hullámát idézheti elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!