2008. október 20., 00:002008. október 20., 00:00
A pénzügyi válság sem tudta elvenni a kedvét a felzárkózó országok hatalmas összegekkel rendelkező állami vagyonalapjainak attól, hogy keressék a jó befektetési lehetőségeket nyugati pénzintézetekben és vállalatokban. Ez az érdeklődés igen jól jön a jelenlegi helyzetben, amikor a bankok és a vállalatok likviditási gondokkal küzdenek. Legutóbb Kína, Katar és Abu-Dzabi jelentkezett befektetőként: a Credit Suisse svájci bank 8,75 milliárdos tőkeemelésének jó része a Qatar Investment Authoritytól származik. A Blackstone befektetési alap azt jelezte, hogy a China Investment Corp. 9,9 százalékról 12,5 százalékra növelte részesedését a csoportban. Korábban a világ egyik legnagyobb vagyonalapjának vezetője, az Abu Dhabi Investment Authority vezetője közölte, hogy az ADIA folyamatosan vizsgálja a nyugati vállalatokban való részesedés vásárlásának lehetőségét. Az alapok azonban nemcsak bankok iránt érdeklődnek: az Abu Dhabi Mubadala Development Co például a félvezetőket gyártó Advanced Micro Devices cégbe szállt be.
Ágazati számítások szerint 10 ezer milliárd dollár felé tart az állami, másképpen szuverén vagyonalapokban kezelt tőke globális értéke, ahogy az ilyen típusú befektetési alapokat kezelő felzárkózó térségi kormányok folyamatosan halmozzák tartalékaikat és kereskedelmi többleteiket. A londoni pénzügyi szolgáltató szféra nemzetközi promóciós tevékenységét ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) becslései szerint a szuverén vagyonalapok befektetői tőkeállománya tavaly 18 százalékkal 3300 milliárd dollárra (550 ezer milliárd forintra) emelkedett; ez a kétszerese a 2001-ben mért tőkevagyonnak.
A növekedés zöme az ázsiai felzárkózó gazdaságok hivatalos devizatartalékainak emelkedéséből, illetve más felzárkózó gazdaságok – többek között Oroszország – olajexport-bevételeiből eredt. Az IFSL előrejelzése szerint a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke értéke 2010-re el fogja érni az ötezer milliárd, 2015-re pedig a 10 ezer milliárd dollárt.
A szuverén vagyonalapok olyan súlyú globális nagybankokat segítenek ki likviditással, mint a Citigroup, amelynek eddig 22 milliárd dollár tőkét nyújtottak – ezzel 12,7 százalékos részt szerezve e bankban –, vagy a Merrill Lynch, amely 12,2 milliárd dollár tőkeinjekciót kapott szuverén vagyonalapoktól, 23 százalékos részesedésért cserébe.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok