2008. október 20., 00:002008. október 20., 00:00
A pénzügyi válság sem tudta elvenni a kedvét a felzárkózó országok hatalmas összegekkel rendelkező állami vagyonalapjainak attól, hogy keressék a jó befektetési lehetőségeket nyugati pénzintézetekben és vállalatokban. Ez az érdeklődés igen jól jön a jelenlegi helyzetben, amikor a bankok és a vállalatok likviditási gondokkal küzdenek. Legutóbb Kína, Katar és Abu-Dzabi jelentkezett befektetőként: a Credit Suisse svájci bank 8,75 milliárdos tőkeemelésének jó része a Qatar Investment Authoritytól származik. A Blackstone befektetési alap azt jelezte, hogy a China Investment Corp. 9,9 százalékról 12,5 százalékra növelte részesedését a csoportban. Korábban a világ egyik legnagyobb vagyonalapjának vezetője, az Abu Dhabi Investment Authority vezetője közölte, hogy az ADIA folyamatosan vizsgálja a nyugati vállalatokban való részesedés vásárlásának lehetőségét. Az alapok azonban nemcsak bankok iránt érdeklődnek: az Abu Dhabi Mubadala Development Co például a félvezetőket gyártó Advanced Micro Devices cégbe szállt be.
Ágazati számítások szerint 10 ezer milliárd dollár felé tart az állami, másképpen szuverén vagyonalapokban kezelt tőke globális értéke, ahogy az ilyen típusú befektetési alapokat kezelő felzárkózó térségi kormányok folyamatosan halmozzák tartalékaikat és kereskedelmi többleteiket. A londoni pénzügyi szolgáltató szféra nemzetközi promóciós tevékenységét ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) becslései szerint a szuverén vagyonalapok befektetői tőkeállománya tavaly 18 százalékkal 3300 milliárd dollárra (550 ezer milliárd forintra) emelkedett; ez a kétszerese a 2001-ben mért tőkevagyonnak.
A növekedés zöme az ázsiai felzárkózó gazdaságok hivatalos devizatartalékainak emelkedéséből, illetve más felzárkózó gazdaságok – többek között Oroszország – olajexport-bevételeiből eredt. Az IFSL előrejelzése szerint a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke értéke 2010-re el fogja érni az ötezer milliárd, 2015-re pedig a 10 ezer milliárd dollárt.
A szuverén vagyonalapok olyan súlyú globális nagybankokat segítenek ki likviditással, mint a Citigroup, amelynek eddig 22 milliárd dollár tőkét nyújtottak – ezzel 12,7 százalékos részt szerezve e bankban –, vagy a Merrill Lynch, amely 12,2 milliárd dollár tőkeinjekciót kapott szuverén vagyonalapoktól, 23 százalékos részesedésért cserébe.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok