Nem ússzuk meg adóemelés nélkül jövőre – A Krónikának nyilatkozó elemző szerint létezik a progresszív adónál jobb megoldás

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek, ennek egyik módja pedig a személyi jövedelemadó progresszívvé tétele – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, akit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a költségvetési hiány visszaszorítására ajánlott progresszív személyi jövedelemadóról kérdeztünk, ami bukaresti sajtóértesülések szerint nem opcionális, hanem megpróbálják rákényszeríteni a román kormányra. Az elemző amúgy nem tartja ördögtől valónak a lépést, de semmiképp sem ezzel pörgetné fel első körben a költségvetési bevételeket.

Bálint Eszter

2024. február 08., 18:532024. február 08., 18:53

Ismét egyre többet kerül szóba a progresszív személyi jövedelemadó (szja) visszavezetése, miután egyebek mellett az egységes adókulcs felszámolását, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban pedig szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta február elsején kibocsátott jelentésében a román döntéshozóknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége. A nemzetközi pénzintézet delegációja január 29-én érkezett néhány napos látogatásra Bukarestbe, elemezni az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit és frissíteni a makrogazdasági előrejelzéseit. Az Economica.net gazdasági portál a napokban egyenesen arról cikkezett, hogy

a tárgyalásokhoz közel álló források szerint a progresszív adózásra való áttérés nem opcionális, hanem az IMF rá akarja kényszeríteni azt Romániára

annak érdekében, hogy a költségvetési bevételek elérjék a hazai össztermék (GDP) 32 százalékát, és mindössze egyetlen halasztást sikerült kicsikarni, így a lépésre 2025-ben kerülhet sor.

Választási szuperév után elkerülhetetlen az adóemelés

A Krónikának nyilatkozó elemző szerint nem szabad elfelejteni, hogy az idei szuper választási év, és az is nagyon fontos, hogy a romániai költségvetést a korábbi krízisek – előbb a koronavírus-járvány, majd a háborús válság – nagyon erősen megtépázták. „Továbbá azok az egyensúlytalanságok, amelyek a román büdzsét korábban is jellemezték, felerősödtek, és a közelgő választások, illetve a külső hatások miatt a kormányzati kiadások nagyon elszaladtak, miközben a bevételek nem. Nyilvánvalóan nem lehet úgy túlköltekezni, hogy közben a bevételi oldalon nem csinálunk semmit” – értékelte a kialakult gazdasági helyzetet megkeresésünkre Rácz Béla Gergely, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Pedig – tette hozzá – tipikusan ez jellemezte a romániai költségvetést, miután az adózás nagyon kedvező mind a vállalati, mind a személyi jövedelemadó tekintetében, rengeteg kivétellel; az általános forgalmi adó (áfa/TVA) is alacsonyabb, mint sok más európai országban, emellett a kormány emelte a nyugdíjakat, a fizetéseket és más állami kiadásokat. Közben

a jelenlegi 26 százalék körüli GDP-arányos költségvetési bevétellel Románia az utolsó helyen áll az Európai Unióban.

Mindez pedig együttesen oda vezetett, hogy a költségvetési hiány riasztó mértéket ütött meg, a rossz költségvetési politika pedig kihat a Románia által felvett hitelekre, és egyre magasabbá váltak a kamatok.

Rácz Béla Gergely szerint felerősödtek a román büdzsére korábban is jellemző egyensúlytalanságok, amivel kezdenie kell valamit a kormánynak •  Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK Galéria

Rácz Béla Gergely szerint felerősödtek a román büdzsére korábban is jellemző egyensúlytalanságok, amivel kezdenie kell valamit a kormánynak

Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK

Idézet
Ilyen körülmények között teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a választások előtt nem, de utána mindenképpen olyan lépéseket kell a bukaresti kormánynak meghoznia, amelyekkel növelni tudja a bevételeket.

És tett is már lépéseket a kormány ebbe az irányba: az áfabevételek növelése érdekében például bevezette az e-számlázást. De egészen biztos, hogy a választások után adóemelések lesznek, ennek egyik módja pedig a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése” – vetítette előre a gazdasági elemző.

Érvek és ellenérvek vannak, jó válasz nincs, csak ideológiai alapú

Rácz Béla Gergely szerint nagyon fontos kiemelni: gazdasági értelemben nincs válasz arra, hogy a progresszív személyi jövedelemadó jobb vagy a jelenlegi egykulcsos.

„Ez ideológiai kérdés, és ezért vannak választások, hogy ezekről az ideológiai kérdésekről döntsenek az emberek” – szögezte le a közgazdász, hozzátéve: az viszont biztos, hogy a progresszív személyi jövedelemadó méltányos közteher olyan értelemben, hogy aki keveset keres, az arányosan is kevesebb adót fizet, aki pedig nagyon sokat keres, az arányosan is többet fizet be a közteherviselésbe. Ez egy baloldali típusú megközelítése a méltányosságnak – jegyezte meg.

„Eközben az egykulcsos adó nagyon sok esetben hatékony gazdaságilag, jobban támogatja a gazdasági növekedést, jobban támogatja azt, hogy az ember többet dolgozzon. Viszont kevésbé méltányos, mivel aki 100 000 lejt keres, ugyanúgy 10 százalékos adót fizet, mint aki 1000–2000 lejt keres” – hívta fel a figyelmet.

A progresszív adózás kapcsán ugyanakkor az egyetemi oktató aláhúzta, hogy ebben az adórendszerben sávokat határoznak meg

– de arról, hogy pontosan milyen küszöbértékek lehetnek majd, ha tényleg bevezetik, hivatalosan egyelőre még nem esett szó. A szakember így példával illusztrálta a sávok rendszerét: például 5000 lejig maradhatna ugyanúgy 10 százalék a személyi jövedelemadó, mint a mostani, egykulcsos rendszerben, 5000 és 10 000 lej között pedig lehetne 20 százalék, így aki bruttó 10 000 lejt keresne, az első 5000 lejre ugyanannyi adót fizetne, mint aki 5000 lejt keres, a magasabb adó csak a küszöb feletti értékre vonatkozna.

korábban írtuk

Progresszív személyi jövedelemadót, karbonadót is javasol az IMF a román kormánynak a hiány leküzdése érdekében
Progresszív személyi jövedelemadót, karbonadót is javasol az IMF a román kormánynak a hiány leküzdése érdekében

Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.

Felpörög a feketegazdaság motorja?

Sokan vélik úgy ugyanakkor, hogy a progresszív adózás felpörgetné az adócsalást akár olyan formában, hogy a fizetések és más juttatások egy részét feketén kérnék/kapnák a munkavállalók, hogy az alsó küszöböt meghaladó érték felett ne kelljen nagyobb adót fizetni. Erre vonatkozó kérdésünkre Rácz Béla Gergely úgy vélekedett:

a feketegazdaság hatásait nagyon nehéz felmérni, hivatalos statisztikák sem nagyon léteznek, csak becslések, amelyek módszertana nagyon sokszor kérdéses.

„Én azt gondolom, és nagyon sok kutatás is bizonyítja, hogy a feketegazdaság megléte nem csak az adóktól függ, inkább a nemzeti-kulturális összetevőktől. A 10 százalékos adó mellett is létezik adókikerülés. Persze elképzelhető, hogy valamilyen mértékben megnő a feketegazdaság, csak ne felejtsük el, hogy ez most is létezik. Az intézkedésnek a költségvetésre gyakorolt hatása viszont mindenképp pozitív lenne. Minden elemzésből az látszik, hogy amennyiben progresszívvé teszik a személyi jövedelemadót – kérdés, hogy milyen kulcsokkal és hogyan, illetve milyen sávokat határoznak majd meg –,

Idézet
egészen biztos, hogy a költségvetési bevételek növekedéséhez fog vezetni, még úgy is, ha kismértékben megnő a feketegazdaság”

– fogalmazott a kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselőként is tevékenykedő közgazdász.

Mekkora beleszólalása van az IMF-nek?

Arra is rákérdeztünk, mennyire tudja az IMF valóban kikényszeríteni az intézkedést olyan körülmények között, hogy Romániának jelenleg nincs érvényes hitelmegállapodása a washingtoni székhelyű pénzintézettel. A szakember emlékeztetett, Románia 1972 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, így ha az országnak jelenleg nincs is lehívott – de van lehívható – IMF-hitele, a valutaalap megfogalmazhatja a javaslatait.

„Nyilván ezek csak akkor lépnek érvénybe, ha a bukaresti kormány, a parlament elfogadja. Másképp nem tudja érvényesíteni, viszont a szervezeten belül különböző eszközökkel tud élni” – mutatott rá az elemző, aki azonban úgy gondolja, hogy erre nem kerül sor.

Viszont amiatt igenis fontos, amit az IMF vagy más szervezetek, minősítő cégek mondanak, hogy a piac ezekre figyel.

És Románia a hiteleinek jelentős részét külföldről veszi fel. Ha pedig minden szakmai szervezet negatív véleményt fogalmaz meg az ország gazdasági kilátásairól, annak arra nézve vannak negatív következményei, hogy kevésbé akarják majd Romániát hitelezni, ezért az ország csak egyre nagyobb kamatok mellett tud majd hitelt felvenni. Vagyis ahhoz, hogy el tudja adni az államkötvényeket, magasabb kamatot kell ígérnie.

Lennének más eszközök a bevételek növelésére

Kérdésünkre, ő maga közgazdászként támogatná-e a progresszív adórendszer bevezetését, Rácz Béla Gergely úgy fogalmazott: mivel ez egy ideológiai kérdés, és nincs közgazdaságtani válasz arra, melyik a jobb adózási forma, inkább kerülné az állásfoglalást.

„Viszont az biztos, hogy a kormánynak növelnie kell a költségvetési bevételeket, különben nincs fedezete azoknak a kiadásoknak, amelyeket az elmúlt időben eszközöltek, és amelyek folyamatosan jelentkező kiadások. Hiszen ha egyszer megemelték a nyugdíjakat, akkor azok kisebbek már nem lesznek, sőt. Ugyanígy a közalkalmazotti bérek is. És úgy látszik, hogy ezekre nincsen fedezet. Így a kormánynak növelnie kell a bevételeket, közgazdaságilag ez teljesen nyilvánvaló és világos. Aztán hogy a kormányzat milyen megoldásokat talál, az egy másik kérdés.

Idézet
Én azt gondolom, hogy sokkal erőteljesebben kellene fellépni az adócsalás visszaszorítása érdekében, például hatékonyabbá kellene tenni az áfa begyűjtését, ennek kapcsán lehetnének sokkal határozottabb előrelépések. Szerintem az adórendszerből sokkal inkább a kivételeket kellene eltörölni”

– adott hangot véleményének a BBTE adjunktusa.

Kérdésünkre példaként az IT-szektort említette.

„A személyi jövedelemadózás ma Romániában kvázi regresszív: minél többet keres valaki, arányosan annál kevesebbet adózik. Gondoljunk csak az IT-sokra, akik tipikusan sokkal többet keresnek, de arányosan sokkal kevesebb adót fizetnek. Nyilván ennek is megvolt a racionalitása valamikor annak érdekében, hogy ezt a nagyon tudásintenzív iparágat meghonosítsák Romániában, de én azt gondolom, hogy ma már van elég IT-s, az iparág beindult, és méltányossági, illetve racionalitási szempontból is nehezen értékelhető az, hogy aki aránytalanul többet keres az átlagnál, az arányosan kevesebbet fizessen a közteherviselésbe. És ha ezek a lépések megtörténtek, akkor úgy gondolom, hogy a progresszív adózás sem ördögtől való dolog, de én nem föltétlenül kezdeném ezzel” – összegzett a Krónikának Rácz Béla Gergely.

korábban írtuk

Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje
Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét

A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.

Minimálbér-emelés: Bolojan világosan elmondta a véleményét
2025. október 17., péntek

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni

Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.

Egyes romániai cégek egyenesen Ázsiába mennek vendégmunkásokat toborozni
2025. október 17., péntek

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát

Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.

RMKT-elnök az áfaemelés utáni drágulásokról: az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát
2025. október 17., péntek

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta

Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.

Hiába minden? Tovább dagad a költségvetési hiány, már a 100 milliárd lejt is meghaladta
2025. október 17., péntek

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció

Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció
2025. október 17., péntek

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé

Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.

Ombudsman: a magánnyugdíj-megtakarítás nem azé, akinek a nevén van, hanem az államé
2025. október 17., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport

Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 60 százalékkal nőtt a földgázimport
2025. október 17., péntek

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne

Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.

Szakszervezeti vezető: szó sincs róla, hogy az otthon főzött lekvár áfaköteles lenne
2025. október 17., péntek

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők

A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.

Borúra derűt hoz az új prosumertörvény, de maradtak még szürke felhők
2025. október 16., csütörtök

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban

Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.

Minimálbér-emelés jelenti az újabb frontot a kormánykoalícióban