Fotó: Agerpres
2008. november 06., 00:002008. november 06., 00:00
Az amerikai elnökválasztás győztese, Barack Obama az 1930-as évek óta nem tapasztalt, súlyos gazdasági gondok megoldása elé néz, amikor januárban átveszi hivatalát. A Reuters hírügynökség csokorba szedett néhányat ezek közül, és ismertette Obama ezekre adott válaszát.
PÉNZÜGYI VÁLSÁG: Az amerikai pénzügyi válság súlyosabb, mint volt a nagy gazdasági világválság idején. Közgazdászok szerint a gazdaság recesszióban van, ami még súlyosabbá válhat, mire a következő elnök januárban elfoglalja hivatalát. Obama egy második gazdaságösztönző csomaggal adna lendületet a gazdaságnak. A 175 milliárd dollár értékűre becsült terv magában foglalna infrastrukturális fejlesztéseket és adómérsékléseket.
EGÉSZSÉGÜGY: Obama korábban olyan nemzeti egészségbiztosítási program megteremtését javasolta, amelyben lehetővé válna, hogy az egyének és a kisvállalkozók a szövetségi alkalmazottakhoz hasonló egészségbiztosítást köthessenek. A tervet részben azoknak a munkaadóknak a megadóztatásával finanszíroznák, akik nem fizetnek dolgozóik után egészségügyi biztosítást. Obama emellett támogatja az ellátás javítása és a hibák kiküszöbölése érdekében az elektronikus egészségnyilvántartó rendszer bevezetését.
ENERGIA: Az Egyesült Államok a nyersolaj-behozatal révén olyan mértékű függőségben van, amely biztonsági és gazdasági fenyegetést jelent. Obama közölte, hogy nyitott a part menti területek olajkitermelése, valamint az atomenergia fokozottabb kihasználására, de a hangsúlyt az energiafelhasználás hatékonyságának javítására és a megújítható energiaforrások erőteljes fejlesztésére, azt ezt célzó befektetések növelésére helyezi.
ADÓK: Obama a választási kampány idején azzal bírálta republikánus ellenlábasa, John McCain adózási elképzelését, hogy annak kedvezményezettjei a nagyvállalatok. Obama ezzel szemben a szélesebb középosztálynak kedvező adókönynyítéseket ígért, egyebek között a jelzáloghitel-terhek mérséklését, az idősebb, évi 50 ezer dollár alatt keresők személyi jövedelemadójának megszüntetését, valamint Bush elnök tehetősebbeket érintő adócsökkentésének visszavonását. Egyes elemzők mindezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a források – részben a pénzügyi válság enyhítésére, részben az iraki, afganisztáni háborúra fordított kiadások miatt – korlátozottan állnak rendelkezésre, és ez nehezíti majd a célok végrehajtását. „Az energiafüggetlenség megteremtése lényegében megvalósíthatatlan. Megvalósíthatatlan a költségvetés egyensúlyba hozása is. A recesszióba való süllyedés elkerüléséről pedig már lekéstünk” – értékelte a helyzetet Jeffrey Frankel, a Harvard Egyetem közgazdásza.
Hírösszefoglaló
Európa jobb légkört remél
Európa jobb légkörre számít a feszültté vált transzatlanti kapcsolatokban az amerikai elnökválasztás után. Ezt Ronald Asmus, a brüszszeli Transzatlanti Központ igazgatója mondta a Der Tagesspiegel című berlini lapnak adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a pénzügyi válság is szorosabb együttműködésre kényszeríti a két kontinenst. A liberális német napilap által az egyik legtekintélyesebb európai agytrösztként jellemzett központ vezetője úgy véli: az új washingtoni kormány a korábbinál hajlandóbb lesz arra, hogy elfogadjon a kisiklott nemzetközi pénzügyi rendszert stabilizáló szabályokat. Az európaiak erre vonatkozó javaslataikat a november közepére Washingtonba tervezett pénzügyi csúcstalálkozón terjesztik elő. S noha akkor még a Bush-kormány lesz hivatalban, Európa reménykedik, hogy az új amerikai elnök megválasztásával változik a légkör is, és az Egyesült Államok nyitottabb lesz a másik kontinens elképzelései iránt.
Asmus elismerte, hogy Európában egyértelmű a rokonszenv Barack Obama demokrata párti elnökjelölt iránt, aki a remélt változást elsősorban megtestesíti. Sem Brüszszelben, sem más európai fővárosban nem táplálnak illúziókat azzal kapcsolatban, hogy az új elnök jelentősen megkönnyíti az európaiak dolgát a transzatlanti kapcsolatok főbb területein. Azaz, a leendő elnök is az európaiak erőteljesebb szerepvállalását követeli majd Afganisztánban, sürgetni fogja a NATO-n belüli „egyenlőbb” tehermegosztást, továbbá a hadseregek korszerűsítését. Az igazgató szerint viszont a környezetvédelem terén az európaiak számára a korábbinál jobb esélyek nyílnak arra, hogy az amerikaiakat engedményekre bírják. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Obama, kész a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, s hajlik a globális környezetvédelmi erőfeszítések támogatására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok