Kihirdette Klaus Johannis államfő a cashback törvényt, amely alapján a fogyasztók készpénzt igényelhetnek a kereskedelmi egységekben ezek beleegyezésével, illetve amely az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket, valamint az adókat és illetékeket beszedő közintézményeket a bankkártyás fizetési lehetőség biztosítására kötelezi.
2016. november 09., 16:012016. november 09., 16:01
A jogszabály-módosítást kezdeményező Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott: az intézkedés – amely nem kötelező érvényű, ám lehetőséget teremt a boltok számára, hogy újabb szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóknak – reményeik szerint radikális változást fog hozni a mindennapi életben, hiszen az emberek gyakorlatilag könnyebben hozzáférnek majd saját pénzükhöz. Ez főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat.
A kezdeményezés valamikor jövő tavasszal valósul meg a gyakorlatban is: az alkalmazási módszertant január elsejétől számítva 30 napon belül kell kidolgozni, ennek elfogadása után pedig további 30 nap áll a kereskedelmi egységek rendelkezésére, hogy megállapodást kössenek valamelyik bankkal. A pénzintézeteknek ugyanakkor az év első napjától számítva 90 napon belül kell megoldaniuk a technikai teendőket, azaz a szükséges szoftverek beüzemelését.
Molnár Zsolt elmondása szerint a kivitelezés több lépésben valósul meg. Első körben a pénzintézetek a bankkártya-leolvasó készüléket felszerelik a cashback opcióval, ezt követően a kereskedelmi egységek szerződést kötnek valamely – piaci kritériumok alapján – általuk választott bankkal. A boltokban az a fogyasztó igényelhet készpénzt, aki vásárol valamit az üzletben, de nincs minimális összeg, amelyet el kell költenie.
Ezzel szemben a törvény előírja, hogy személyenként maximálisan 200 lej készpénzt adhat a bolt – amint a képviselő rámutatott, ez a kereskedőket védi, hiszen főként a kisebb egységekben nincs akkora készpénzforgalom, hogy korlátlan mennyiséget biztosíthatnának. „Ez a világon mindenhol így működik: a cashback törvényt úgy dolgoztuk ki, hogy mindenki, a vásárló, a kereskedő és a bank számára is előnyös legyen” – magyarázta Molnár Zsolt.
A képviselő hangsúlyozta: jelentős előrelépésnek számít az is, hogy a törvény a közszolgáltatást nyújtó intézményeket, illetve a különféle adókat és illetékeket beszedő állami hivatalokat a kártyás fizetés lehetőségének megteremtésére kötelezi. „Az intézkedés nyomán egyrészt az adócsalás visszaszorulására számítunk, és mivel az emberek egyre több juttatást tudnak majd kártyára igényelni, a túlburjánzott bürokráciát is megfékezi” – közölte lapunkkal a honatya. Molnár Zsolt egyébként abban bízik, hogy mindez növeli a polgárok komfortérzetét.
A 2002/193-as számú sürgősségi kormányrendeletet módosító törvény szerint a kereskedelmi egységekben jól látható helyen fel kell tüntetni a készpénzigénylési lehetőséget. A kereskedelmi egységek kezelési költséget is felszámolhatnak, de ez nem haladhatja meg az igényelt készpénz értékének 1 százalékát. Az elfogadott tervezetet Johannis egyszer már visszaküldte a parlament elé, a képviselőház október végén szavazta meg ismét a módosítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!