
Kihirdette Klaus Johannis államfő a cashback törvényt, amely alapján a fogyasztók készpénzt igényelhetnek a kereskedelmi egységekben ezek beleegyezésével, illetve amely az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket, valamint az adókat és illetékeket beszedő közintézményeket a bankkártyás fizetési lehetőség biztosítására kötelezi.
2016. november 09., 16:012016. november 09., 16:01
A jogszabály-módosítást kezdeményező Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott: az intézkedés – amely nem kötelező érvényű, ám lehetőséget teremt a boltok számára, hogy újabb szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóknak – reményeik szerint radikális változást fog hozni a mindennapi életben, hiszen az emberek gyakorlatilag könnyebben hozzáférnek majd saját pénzükhöz. Ez főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat.
A kezdeményezés valamikor jövő tavasszal valósul meg a gyakorlatban is: az alkalmazási módszertant január elsejétől számítva 30 napon belül kell kidolgozni, ennek elfogadása után pedig további 30 nap áll a kereskedelmi egységek rendelkezésére, hogy megállapodást kössenek valamelyik bankkal. A pénzintézeteknek ugyanakkor az év első napjától számítva 90 napon belül kell megoldaniuk a technikai teendőket, azaz a szükséges szoftverek beüzemelését.
Molnár Zsolt elmondása szerint a kivitelezés több lépésben valósul meg. Első körben a pénzintézetek a bankkártya-leolvasó készüléket felszerelik a cashback opcióval, ezt követően a kereskedelmi egységek szerződést kötnek valamely – piaci kritériumok alapján – általuk választott bankkal. A boltokban az a fogyasztó igényelhet készpénzt, aki vásárol valamit az üzletben, de nincs minimális összeg, amelyet el kell költenie.
Ezzel szemben a törvény előírja, hogy személyenként maximálisan 200 lej készpénzt adhat a bolt – amint a képviselő rámutatott, ez a kereskedőket védi, hiszen főként a kisebb egységekben nincs akkora készpénzforgalom, hogy korlátlan mennyiséget biztosíthatnának. „Ez a világon mindenhol így működik: a cashback törvényt úgy dolgoztuk ki, hogy mindenki, a vásárló, a kereskedő és a bank számára is előnyös legyen” – magyarázta Molnár Zsolt.
A képviselő hangsúlyozta: jelentős előrelépésnek számít az is, hogy a törvény a közszolgáltatást nyújtó intézményeket, illetve a különféle adókat és illetékeket beszedő állami hivatalokat a kártyás fizetés lehetőségének megteremtésére kötelezi. „Az intézkedés nyomán egyrészt az adócsalás visszaszorulására számítunk, és mivel az emberek egyre több juttatást tudnak majd kártyára igényelni, a túlburjánzott bürokráciát is megfékezi” – közölte lapunkkal a honatya. Molnár Zsolt egyébként abban bízik, hogy mindez növeli a polgárok komfortérzetét.
A 2002/193-as számú sürgősségi kormányrendeletet módosító törvény szerint a kereskedelmi egységekben jól látható helyen fel kell tüntetni a készpénzigénylési lehetőséget. A kereskedelmi egységek kezelési költséget is felszámolhatnak, de ez nem haladhatja meg az igényelt készpénz értékének 1 százalékát. Az elfogadott tervezetet Johannis egyszer már visszaküldte a parlament elé, a képviselőház október végén szavazta meg ismét a módosítást.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!