Debreczeni László szerint „kapósak” a mentőcsomagok
Fotó: Bíró Blanka
Aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakember szerint, amikor most, amikor aktívak a mentőcsomagok, gyárak zárnak be, alkalmazottakat bocsátanak el.
2020. június 11., 09:262020. június 11., 09:26
Élnek a romániai cégek a kormány gazdasági mentőcsomagja által biztosított lehetőségekkel, félő ugyanakkor, mi fog történni a gazdasággal, ha ezek az intézkedések megszűnnek – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, már most is zárnak be gyárak, bocsátanak el alkalmazottakat, amikor aktívak a mentőcsomagok, ezért aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság.
Meglátása szerint viszont bizakodásra ad okot, hogy mégsem állt le olyan mértékben a tevékenység az országban, mint az első látásra tűnt.
– részletezte a gazdasági szakértő.
Felidézte: június elsejétől már életbe lépett az újabb mentőcsomag, mielőtt még véget ért volna a veszélyhelyzet. Ennek három pillére van: a kényszerszabadság állami támogatásának meghosszabbítása, a kényszerszabadságról visszahívott alkalmazottak bérköltségének 41,5 százalékos részfinanszírozása, és támogatás munkanélküliek alkalmazása esetén. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A másik támogatási forma azokra vonatkozik, akik visszahívták kényszerszabadságról az alkalmazottakat, ezek a cégek kérhetik a bérköltség részfinanszírozását, legtöbb az országos átlagbér 41,5 százalékát állja az állam, ami havi 2253 lej. Ezt három hónapig folyósítják, és csak azok után az alkalmazottak után kérhetik a cégek, akik március 16. és június 1. között legalább 15 napig kényszerszabadságon voltak. Azokat az alkalmazottakat, akik után megkapják a részfinanszírozást, az év végéig nem bocsáthatják el, ellenkező esetben a cégnek vissza kell fizetnie a támogatást – hívta fel a figyelmet az adótanácsadó.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy ezt a két támogatást, vagyis
„Például a vendéglőtulajdonosoknak, akik megnyitották a teraszokat, el kellett dönteniük, hogy visszahívják az alkalmazottakat, és kérik a bérköltség-támogatást, vagy továbbra is inkább a kényszerszabadság lehetőségével élnek. Minden vállalkozó nagyon kellett számoljon, hogy neki melyik változat éri meg jobban” – részletezte Debreczeni László. A bérköltség-támogatás esetében az is fontos különbség, hogy ezt utólag finanszírozza az állam, tehát egyszer a cég kiadja a fizetést, befizeti a vonatkozó adókat és illetékeket, majd az adóbejelentés utáni tíz nap alatt megkapja a támogatást.
További könnyítés ugyanakkor a cégeknek, hogy a munkanélküliek alkalmazására vonatkozó programokat is bővítette a kormány, az 50 év felettiek alkalmazása esetében, akkor jár támogatás, ha március 16. és június 15. között veszítették el az állásukat, a 16 és 29 év közötti munkanélküliek esetében nincs ilyen korlátozás. Ha a vállalkozások ebből a két kategóriából alkalmaznak munkanélkülieket, a bruttó bér 50 százalékát állja az állam, de nem többet mint havi 2500 lej. Ezt a támogatást 12 hónapig folyósítják azzal a megkötéssel, hogy még további 12 napig fenn kell tartani a munkaszerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!