
Debreczeni László szerint „kapósak” a mentőcsomagok
Fotó: Bíró Blanka
Aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakember szerint, amikor most, amikor aktívak a mentőcsomagok, gyárak zárnak be, alkalmazottakat bocsátanak el.
2020. június 11., 09:262020. június 11., 09:26
Élnek a romániai cégek a kormány gazdasági mentőcsomagja által biztosított lehetőségekkel, félő ugyanakkor, mi fog történni a gazdasággal, ha ezek az intézkedések megszűnnek – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, már most is zárnak be gyárak, bocsátanak el alkalmazottakat, amikor aktívak a mentőcsomagok, ezért aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság.
Meglátása szerint viszont bizakodásra ad okot, hogy mégsem állt le olyan mértékben a tevékenység az országban, mint az első látásra tűnt.
– részletezte a gazdasági szakértő.
Felidézte: június elsejétől már életbe lépett az újabb mentőcsomag, mielőtt még véget ért volna a veszélyhelyzet. Ennek három pillére van: a kényszerszabadság állami támogatásának meghosszabbítása, a kényszerszabadságról visszahívott alkalmazottak bérköltségének 41,5 százalékos részfinanszírozása, és támogatás munkanélküliek alkalmazása esetén. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A másik támogatási forma azokra vonatkozik, akik visszahívták kényszerszabadságról az alkalmazottakat, ezek a cégek kérhetik a bérköltség részfinanszírozását, legtöbb az országos átlagbér 41,5 százalékát állja az állam, ami havi 2253 lej. Ezt három hónapig folyósítják, és csak azok után az alkalmazottak után kérhetik a cégek, akik március 16. és június 1. között legalább 15 napig kényszerszabadságon voltak. Azokat az alkalmazottakat, akik után megkapják a részfinanszírozást, az év végéig nem bocsáthatják el, ellenkező esetben a cégnek vissza kell fizetnie a támogatást – hívta fel a figyelmet az adótanácsadó.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy ezt a két támogatást, vagyis
„Például a vendéglőtulajdonosoknak, akik megnyitották a teraszokat, el kellett dönteniük, hogy visszahívják az alkalmazottakat, és kérik a bérköltség-támogatást, vagy továbbra is inkább a kényszerszabadság lehetőségével élnek. Minden vállalkozó nagyon kellett számoljon, hogy neki melyik változat éri meg jobban” – részletezte Debreczeni László. A bérköltség-támogatás esetében az is fontos különbség, hogy ezt utólag finanszírozza az állam, tehát egyszer a cég kiadja a fizetést, befizeti a vonatkozó adókat és illetékeket, majd az adóbejelentés utáni tíz nap alatt megkapja a támogatást.
További könnyítés ugyanakkor a cégeknek, hogy a munkanélküliek alkalmazására vonatkozó programokat is bővítette a kormány, az 50 év felettiek alkalmazása esetében, akkor jár támogatás, ha március 16. és június 15. között veszítették el az állásukat, a 16 és 29 év közötti munkanélküliek esetében nincs ilyen korlátozás. Ha a vállalkozások ebből a két kategóriából alkalmaznak munkanélkülieket, a bruttó bér 50 százalékát állja az állam, de nem többet mint havi 2500 lej. Ezt a támogatást 12 hónapig folyósítják azzal a megkötéssel, hogy még további 12 napig fenn kell tartani a munkaszerződést.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
szóljon hozzá!