
Debreczeni László szerint „kapósak” a mentőcsomagok
Fotó: Bíró Blanka
Aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakember szerint, amikor most, amikor aktívak a mentőcsomagok, gyárak zárnak be, alkalmazottakat bocsátanak el.
2020. június 11., 09:262020. június 11., 09:26
Élnek a romániai cégek a kormány gazdasági mentőcsomagja által biztosított lehetőségekkel, félő ugyanakkor, mi fog történni a gazdasággal, ha ezek az intézkedések megszűnnek – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, már most is zárnak be gyárak, bocsátanak el alkalmazottakat, amikor aktívak a mentőcsomagok, ezért aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság.
Meglátása szerint viszont bizakodásra ad okot, hogy mégsem állt le olyan mértékben a tevékenység az országban, mint az első látásra tűnt.
– részletezte a gazdasági szakértő.
Felidézte: június elsejétől már életbe lépett az újabb mentőcsomag, mielőtt még véget ért volna a veszélyhelyzet. Ennek három pillére van: a kényszerszabadság állami támogatásának meghosszabbítása, a kényszerszabadságról visszahívott alkalmazottak bérköltségének 41,5 százalékos részfinanszírozása, és támogatás munkanélküliek alkalmazása esetén. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A másik támogatási forma azokra vonatkozik, akik visszahívták kényszerszabadságról az alkalmazottakat, ezek a cégek kérhetik a bérköltség részfinanszírozását, legtöbb az országos átlagbér 41,5 százalékát állja az állam, ami havi 2253 lej. Ezt három hónapig folyósítják, és csak azok után az alkalmazottak után kérhetik a cégek, akik március 16. és június 1. között legalább 15 napig kényszerszabadságon voltak. Azokat az alkalmazottakat, akik után megkapják a részfinanszírozást, az év végéig nem bocsáthatják el, ellenkező esetben a cégnek vissza kell fizetnie a támogatást – hívta fel a figyelmet az adótanácsadó.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy ezt a két támogatást, vagyis
„Például a vendéglőtulajdonosoknak, akik megnyitották a teraszokat, el kellett dönteniük, hogy visszahívják az alkalmazottakat, és kérik a bérköltség-támogatást, vagy továbbra is inkább a kényszerszabadság lehetőségével élnek. Minden vállalkozó nagyon kellett számoljon, hogy neki melyik változat éri meg jobban” – részletezte Debreczeni László. A bérköltség-támogatás esetében az is fontos különbség, hogy ezt utólag finanszírozza az állam, tehát egyszer a cég kiadja a fizetést, befizeti a vonatkozó adókat és illetékeket, majd az adóbejelentés utáni tíz nap alatt megkapja a támogatást.
További könnyítés ugyanakkor a cégeknek, hogy a munkanélküliek alkalmazására vonatkozó programokat is bővítette a kormány, az 50 év felettiek alkalmazása esetében, akkor jár támogatás, ha március 16. és június 15. között veszítették el az állásukat, a 16 és 29 év közötti munkanélküliek esetében nincs ilyen korlátozás. Ha a vállalkozások ebből a két kategóriából alkalmaznak munkanélkülieket, a bruttó bér 50 százalékát állja az állam, de nem többet mint havi 2500 lej. Ezt a támogatást 12 hónapig folyósítják azzal a megkötéssel, hogy még további 12 napig fenn kell tartani a munkaszerződést.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
szóljon hozzá!