Debreczeni László szerint „kapósak” a mentőcsomagok
Fotó: Bíró Blanka
Aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakember szerint, amikor most, amikor aktívak a mentőcsomagok, gyárak zárnak be, alkalmazottakat bocsátanak el.
2020. június 11., 09:262020. június 11., 09:26
Élnek a romániai cégek a kormány gazdasági mentőcsomagja által biztosított lehetőségekkel, félő ugyanakkor, mi fog történni a gazdasággal, ha ezek az intézkedések megszűnnek – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, már most is zárnak be gyárak, bocsátanak el alkalmazottakat, amikor aktívak a mentőcsomagok, ezért aggasztó, hogy mi fog történni, ha magára marad a gazdaság.
Meglátása szerint viszont bizakodásra ad okot, hogy mégsem állt le olyan mértékben a tevékenység az országban, mint az első látásra tűnt.
– részletezte a gazdasági szakértő.
Felidézte: június elsejétől már életbe lépett az újabb mentőcsomag, mielőtt még véget ért volna a veszélyhelyzet. Ennek három pillére van: a kényszerszabadság állami támogatásának meghosszabbítása, a kényszerszabadságról visszahívott alkalmazottak bérköltségének 41,5 százalékos részfinanszírozása, és támogatás munkanélküliek alkalmazása esetén. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A másik támogatási forma azokra vonatkozik, akik visszahívták kényszerszabadságról az alkalmazottakat, ezek a cégek kérhetik a bérköltség részfinanszírozását, legtöbb az országos átlagbér 41,5 százalékát állja az állam, ami havi 2253 lej. Ezt három hónapig folyósítják, és csak azok után az alkalmazottak után kérhetik a cégek, akik március 16. és június 1. között legalább 15 napig kényszerszabadságon voltak. Azokat az alkalmazottakat, akik után megkapják a részfinanszírozást, az év végéig nem bocsáthatják el, ellenkező esetben a cégnek vissza kell fizetnie a támogatást – hívta fel a figyelmet az adótanácsadó.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy ezt a két támogatást, vagyis
„Például a vendéglőtulajdonosoknak, akik megnyitották a teraszokat, el kellett dönteniük, hogy visszahívják az alkalmazottakat, és kérik a bérköltség-támogatást, vagy továbbra is inkább a kényszerszabadság lehetőségével élnek. Minden vállalkozó nagyon kellett számoljon, hogy neki melyik változat éri meg jobban” – részletezte Debreczeni László. A bérköltség-támogatás esetében az is fontos különbség, hogy ezt utólag finanszírozza az állam, tehát egyszer a cég kiadja a fizetést, befizeti a vonatkozó adókat és illetékeket, majd az adóbejelentés utáni tíz nap alatt megkapja a támogatást.
További könnyítés ugyanakkor a cégeknek, hogy a munkanélküliek alkalmazására vonatkozó programokat is bővítette a kormány, az 50 év felettiek alkalmazása esetében, akkor jár támogatás, ha március 16. és június 15. között veszítették el az állásukat, a 16 és 29 év közötti munkanélküliek esetében nincs ilyen korlátozás. Ha a vállalkozások ebből a két kategóriából alkalmaznak munkanélkülieket, a bruttó bér 50 százalékát állja az állam, de nem többet mint havi 2500 lej. Ezt a támogatást 12 hónapig folyósítják azzal a megkötéssel, hogy még további 12 napig fenn kell tartani a munkaszerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!