Angela Merkel német kancellár hajlandó arra, hogy hagyja kilépni Görögországot az euróövezetből, amennyiben a szélsőbaloldal hatalomra kerül, és megkérdőjelezi a korábbi görög kormányok által a gazdaság helyreállítása érdekében elfogadott megszorító intézkedéseket – értesült a Der Spiegel című hetilap online kiadása szombaton.
2015. január 04., 21:202015. január 04., 21:20
„A német kormány szinte elkerülhetetlennek tekinti Görögország kilépését az eurózónából, amennyiben Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza párt kerül a kormány élére, majd ezt követően felhagy a megszorító politikával és az ország által fölvett hitelek visszafizetésével” – állítja a tekintélyes német lap a berlini kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva.
A Spiegel online szerint Angela Merkel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter tárgyalt az ügyről, és elviselhetőnek tartja a görög kilépés következményeit, miután az eurózóna problémás tagállamaiban javult a helyzet. A lap szerint Portugália és Írország gazdasága talpra állt, az Európai Stabilitási Mechanizmus stabil alapot jelent a rendezésre, a bankunió pedig szavatolja a hitelintézetek biztonságát.
Nem mindenki olyan derűlátó egyébként, mint a berlini vezetők. Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem közgazdásza szerint Görögország kilépése az eurózónából súlyosabb következményekkel járna a világgazdaságra nézve, mint a Lehman Brothers 2008-as bedőlése. Szerinte ugyanis ebben az esetben a befektetők kivonnák a görög bankokban elhelyezett betéteiket, a görög cégek részvényesei is igyekeznének megszabadulni értékpapírjaiktól, ami arra késztetné a görög kormányt, hogy szigorú intézkedéseket vezessen be a tőkepiaci folyamatok ellenőrzés alatt tartása érdekében.
Ráadásul a beruházók elkezdenének spekulálni, hogy Görögország után melyik lehet a következő ország, amely elhagyja az eurózónát, ami kiterjesztené a görög lépés hatásait.
A görög parlament szerdán oszlatta fel önmagát, és január 25-ére írta ki az előrehozott választásokat, miután harmadszorra sem sikerült államfőt választania. A választások legnagyobb esélyese a Ciprasz vezette Sziriza, amely véget akar vetni a nemzetközi hitelezők által egy 240 milliárd eurós hitel fejében az országra kényszerített megszorításoknak, egyúttal át akarja ütemezni az államadósság kifizetését.
Pesszimisták a londoni elemzők
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a belpolitikai válságtól sújtott Görögország távozik az euróövezetből. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays közgazdászai több forgatókönyvet is összeállítottak a várható fejleményekről. Szerintük egyébként a görög államháztartás elsődleges egyenlege és a görög folyómérleg is immár többletet mutat, így Görögország jelenleg kedvezőbb helyzetben távozhatna az euróövezetből, mint korábban. Az euró feladása azonban még így is szuverén törlesztési csődöt okozna, amelynek súlyos makroszintű pénzügyi sokkja ismét recesszióba sodorná a görög gazdaságot, és ezt nyilvánvalóan a Sziriza is el akarná kerülni – áll a Barclays elemzésében. A ház londoni szakértői emiatt alacsony valószínűségűnek tartják ezt a forgatókönyvet. Más nagy londoni házak sem zárják ki azonban Görögország távozását az euróövezetből. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!