Angela Merkel német kancellár hajlandó arra, hogy hagyja kilépni Görögországot az euróövezetből, amennyiben a szélsőbaloldal hatalomra kerül, és megkérdőjelezi a korábbi görög kormányok által a gazdaság helyreállítása érdekében elfogadott megszorító intézkedéseket – értesült a Der Spiegel című hetilap online kiadása szombaton.
2015. január 04., 21:202015. január 04., 21:20
„A német kormány szinte elkerülhetetlennek tekinti Görögország kilépését az eurózónából, amennyiben Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza párt kerül a kormány élére, majd ezt követően felhagy a megszorító politikával és az ország által fölvett hitelek visszafizetésével” – állítja a tekintélyes német lap a berlini kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva.
A Spiegel online szerint Angela Merkel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter tárgyalt az ügyről, és elviselhetőnek tartja a görög kilépés következményeit, miután az eurózóna problémás tagállamaiban javult a helyzet. A lap szerint Portugália és Írország gazdasága talpra állt, az Európai Stabilitási Mechanizmus stabil alapot jelent a rendezésre, a bankunió pedig szavatolja a hitelintézetek biztonságát.
Nem mindenki olyan derűlátó egyébként, mint a berlini vezetők. Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem közgazdásza szerint Görögország kilépése az eurózónából súlyosabb következményekkel járna a világgazdaságra nézve, mint a Lehman Brothers 2008-as bedőlése. Szerinte ugyanis ebben az esetben a befektetők kivonnák a görög bankokban elhelyezett betéteiket, a görög cégek részvényesei is igyekeznének megszabadulni értékpapírjaiktól, ami arra késztetné a görög kormányt, hogy szigorú intézkedéseket vezessen be a tőkepiaci folyamatok ellenőrzés alatt tartása érdekében.
Ráadásul a beruházók elkezdenének spekulálni, hogy Görögország után melyik lehet a következő ország, amely elhagyja az eurózónát, ami kiterjesztené a görög lépés hatásait.
A görög parlament szerdán oszlatta fel önmagát, és január 25-ére írta ki az előrehozott választásokat, miután harmadszorra sem sikerült államfőt választania. A választások legnagyobb esélyese a Ciprasz vezette Sziriza, amely véget akar vetni a nemzetközi hitelezők által egy 240 milliárd eurós hitel fejében az országra kényszerített megszorításoknak, egyúttal át akarja ütemezni az államadósság kifizetését.
Pesszimisták a londoni elemzők
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a belpolitikai válságtól sújtott Görögország távozik az euróövezetből. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays közgazdászai több forgatókönyvet is összeállítottak a várható fejleményekről. Szerintük egyébként a görög államháztartás elsődleges egyenlege és a görög folyómérleg is immár többletet mutat, így Görögország jelenleg kedvezőbb helyzetben távozhatna az euróövezetből, mint korábban. Az euró feladása azonban még így is szuverén törlesztési csődöt okozna, amelynek súlyos makroszintű pénzügyi sokkja ismét recesszióba sodorná a görög gazdaságot, és ezt nyilvánvalóan a Sziriza is el akarná kerülni – áll a Barclays elemzésében. A ház londoni szakértői emiatt alacsony valószínűségűnek tartják ezt a forgatókönyvet. Más nagy londoni házak sem zárják ki azonban Görögország távozását az euróövezetből. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!