Angela Merkel német kancellár hajlandó arra, hogy hagyja kilépni Görögországot az euróövezetből, amennyiben a szélsőbaloldal hatalomra kerül, és megkérdőjelezi a korábbi görög kormányok által a gazdaság helyreállítása érdekében elfogadott megszorító intézkedéseket – értesült a Der Spiegel című hetilap online kiadása szombaton.
2015. január 04., 21:202015. január 04., 21:20
„A német kormány szinte elkerülhetetlennek tekinti Görögország kilépését az eurózónából, amennyiben Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza párt kerül a kormány élére, majd ezt követően felhagy a megszorító politikával és az ország által fölvett hitelek visszafizetésével” – állítja a tekintélyes német lap a berlini kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva.
A Spiegel online szerint Angela Merkel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter tárgyalt az ügyről, és elviselhetőnek tartja a görög kilépés következményeit, miután az eurózóna problémás tagállamaiban javult a helyzet. A lap szerint Portugália és Írország gazdasága talpra állt, az Európai Stabilitási Mechanizmus stabil alapot jelent a rendezésre, a bankunió pedig szavatolja a hitelintézetek biztonságát.
Nem mindenki olyan derűlátó egyébként, mint a berlini vezetők. Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem közgazdásza szerint Görögország kilépése az eurózónából súlyosabb következményekkel járna a világgazdaságra nézve, mint a Lehman Brothers 2008-as bedőlése. Szerinte ugyanis ebben az esetben a befektetők kivonnák a görög bankokban elhelyezett betéteiket, a görög cégek részvényesei is igyekeznének megszabadulni értékpapírjaiktól, ami arra késztetné a görög kormányt, hogy szigorú intézkedéseket vezessen be a tőkepiaci folyamatok ellenőrzés alatt tartása érdekében.
Ráadásul a beruházók elkezdenének spekulálni, hogy Görögország után melyik lehet a következő ország, amely elhagyja az eurózónát, ami kiterjesztené a görög lépés hatásait.
A görög parlament szerdán oszlatta fel önmagát, és január 25-ére írta ki az előrehozott választásokat, miután harmadszorra sem sikerült államfőt választania. A választások legnagyobb esélyese a Ciprasz vezette Sziriza, amely véget akar vetni a nemzetközi hitelezők által egy 240 milliárd eurós hitel fejében az országra kényszerített megszorításoknak, egyúttal át akarja ütemezni az államadósság kifizetését.
Pesszimisták a londoni elemzők
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a belpolitikai válságtól sújtott Görögország távozik az euróövezetből. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays közgazdászai több forgatókönyvet is összeállítottak a várható fejleményekről. Szerintük egyébként a görög államháztartás elsődleges egyenlege és a görög folyómérleg is immár többletet mutat, így Görögország jelenleg kedvezőbb helyzetben távozhatna az euróövezetből, mint korábban. Az euró feladása azonban még így is szuverén törlesztési csődöt okozna, amelynek súlyos makroszintű pénzügyi sokkja ismét recesszióba sodorná a görög gazdaságot, és ezt nyilvánvalóan a Sziriza is el akarná kerülni – áll a Barclays elemzésében. A ház londoni szakértői emiatt alacsony valószínűségűnek tartják ezt a forgatókönyvet. Más nagy londoni házak sem zárják ki azonban Görögország távozását az euróövezetből. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!