Angela Merkel német kancellár hajlandó arra, hogy hagyja kilépni Görögországot az euróövezetből, amennyiben a szélsőbaloldal hatalomra kerül, és megkérdőjelezi a korábbi görög kormányok által a gazdaság helyreállítása érdekében elfogadott megszorító intézkedéseket – értesült a Der Spiegel című hetilap online kiadása szombaton.
2015. január 04., 21:202015. január 04., 21:20
„A német kormány szinte elkerülhetetlennek tekinti Görögország kilépését az eurózónából, amennyiben Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza párt kerül a kormány élére, majd ezt követően felhagy a megszorító politikával és az ország által fölvett hitelek visszafizetésével” – állítja a tekintélyes német lap a berlini kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva.
A Spiegel online szerint Angela Merkel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter tárgyalt az ügyről, és elviselhetőnek tartja a görög kilépés következményeit, miután az eurózóna problémás tagállamaiban javult a helyzet. A lap szerint Portugália és Írország gazdasága talpra állt, az Európai Stabilitási Mechanizmus stabil alapot jelent a rendezésre, a bankunió pedig szavatolja a hitelintézetek biztonságát.
Nem mindenki olyan derűlátó egyébként, mint a berlini vezetők. Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem közgazdásza szerint Görögország kilépése az eurózónából súlyosabb következményekkel járna a világgazdaságra nézve, mint a Lehman Brothers 2008-as bedőlése. Szerinte ugyanis ebben az esetben a befektetők kivonnák a görög bankokban elhelyezett betéteiket, a görög cégek részvényesei is igyekeznének megszabadulni értékpapírjaiktól, ami arra késztetné a görög kormányt, hogy szigorú intézkedéseket vezessen be a tőkepiaci folyamatok ellenőrzés alatt tartása érdekében.
Ráadásul a beruházók elkezdenének spekulálni, hogy Görögország után melyik lehet a következő ország, amely elhagyja az eurózónát, ami kiterjesztené a görög lépés hatásait.
A görög parlament szerdán oszlatta fel önmagát, és január 25-ére írta ki az előrehozott választásokat, miután harmadszorra sem sikerült államfőt választania. A választások legnagyobb esélyese a Ciprasz vezette Sziriza, amely véget akar vetni a nemzetközi hitelezők által egy 240 milliárd eurós hitel fejében az országra kényszerített megszorításoknak, egyúttal át akarja ütemezni az államadósság kifizetését.
Pesszimisták a londoni elemzők
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a belpolitikai válságtól sújtott Görögország távozik az euróövezetből. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays közgazdászai több forgatókönyvet is összeállítottak a várható fejleményekről. Szerintük egyébként a görög államháztartás elsődleges egyenlege és a görög folyómérleg is immár többletet mutat, így Görögország jelenleg kedvezőbb helyzetben távozhatna az euróövezetből, mint korábban. Az euró feladása azonban még így is szuverén törlesztési csődöt okozna, amelynek súlyos makroszintű pénzügyi sokkja ismét recesszióba sodorná a görög gazdaságot, és ezt nyilvánvalóan a Sziriza is el akarná kerülni – áll a Barclays elemzésében. A ház londoni szakértői emiatt alacsony valószínűségűnek tartják ezt a forgatókönyvet. Más nagy londoni házak sem zárják ki azonban Görögország távozását az euróövezetből. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!