Kevesebb szőlő termett, de jó bor ígérkezik – Erdély több vidékén lecsengett már a szüret, de van, ahol csak októberben kezdődik

Mivel a biotermesztésben használható réz- és kéntartalmú szerek inkább megelőző hatásúak, a hosszas esőzések után a betegségek ellen már nem lehetett hatékonyan védekezni. De a környékbeli, kisebb pincészetet működtető gazdáknak is gondjuk volt a szőlőbetegségekkel, még azoknak is, akik a sokkal hatékonyabb felszívódó vegyszerekkel permeteztek. Ez azt jelenti, hogy

Serli Csilla szerint az időjárás felmelegedése vidékükön jelentősen előrehozta a betakarítás idejét, hiszen tavaly augusztus elején már szüreteltek, idén pedig augusztus második felében került a feldolgozó üzembe a leszedett szőlő. „Egyértelműen kényszerérés volt a tavaly és az idén is” – fogalmaz a szakember. A borszőlő minőségével kapcsolatban azt mondja, tavaly magas volt a cukortartalom, a savasság viszont nem, idén azonban mind a cukor-, mind a savtartalom jó.

Igaz, az utóbbi évek átlagában Élesden is mintegy két héttel korábbi a szüret.

Az időjárás okozta gondok egyre több meglepetést okoznak a gyakorlott szőlősgazdáknak is. Idén például az igen kényes fajtának tűnő Ottonel muskotály hozama a legjobb, miközben a sokkal rezisztensebbnek számító Zala gyöngye nagyon megszenvedte a lisztharmatot, holott mindkét fajtát egyforma összetételű permetlével kezelték. A szőlősgazda szerint az időjárás-változás sokféle módon befolyásolja a különböző szőlőfajták növekedését és termőre fordulását, és ezzel a folyamattal csak most barátkoznak meg a gazdák. Homonnai Gábor szerint lényegi különbség van kistermelő és nagyüzemi szőlészet között, ahol modern gépparkkal és felszereléssel sokkal hatékonyabban lehet védekezni a betegségek és kártevők ellen. A kézműves szőlőtermesztőnek és borásznak eleve korlátozottabbak a lehetőségei.

Vendéglátóm azt mondja, ha fiatalabb, és nem hetvenéves lenne, akkor a Partiumba egyre inkább beáramló rezisztens magyarországi és németországi fajtákkal próbálkozna, mert tapasztalatai szerint ezek bírják legjobban a szeszélyes időjárást.

Összefogást igényel az enyedi borászat

„A nagyenyedi szüret október elején kezdődik, még akkor is, ha akadnak szőlészek, akiknek nincs türelmük kivárni ezt az időpontot, és hamarabb hozzáfognak” – magyarázza lapunknak a mintegy 2,8 hektáron gazdálkodó enyedi borász, Papp Péter. A szakember a megfelelő savszinttől és cukorfoktól teszi függővé a szüret idejét, hiszen ezek jelentik a minőségi bor alapelemeit. Mint fogalmaz, a nagy melegek miatt Nagyenyeden is két héttel előbbre jött a szüret, hiszen régebben október 15. után kezdődött el a szőlő betakarítása.

Szerencsére Enyeden és környékén nem viselte meg annyira a szőlőt a tavaszi esőzés, itt a zöld részek is fejlődésben, érésben vannak, ezért sem siettetik a szüretet. Igaz, 8–9 permetezéssel sikerült elejét venni a nagyobb károkat okozó szőlőbetegségeknek, és kisebb károkkal sikerült kiheverni egy augusztus végi jégverést is. Papp Péter nem szeretné bővíteni közel három hektárnyi szőlészetét, mert mind mondja, a hazai piac tele van borral, többet nem tudna eladni.

– magyarázza az enyedi borok értékét Papp.

Nagyenyeden a helyi és a csombordi borászok pár éve egyesületet hoztak létre boraik népszerűsítésére, de az eredeti tervek mégsem váltak be, az elképzelés nehézkesen működik. A régóta megálmodott Bor útja rendezvény egy helyi elképzelés maradt, hellyel-közzel működik, de a borász szerint ez sokkal több szervezőmunkát és összefogást igényelne. Jó ötletnek tartaná a Nyitott pincenapok megszervezését, hiszen mintegy 12 enyedi borospincét lehetne a máshol közkedvelt programba bekapcsolni, ahol jó minőségű borokat kóstolhatna az idelátogató turista.