Szüret Homonnai Gáboréknál, a Bihar megyei Élesden található szőlészetben. Úgy tűnik, a muskotály idén jól teljesít, finom bor készülhet
Fotó: Facebook/Homonnai Gábor
Erdély különböző részein mintegy két hónapon át tart a szüret. Az egyre szeszélyesebb időjárás miatt Szatmárban sokan már augusztusban szüreteltek, ugyanakkor Nagyenyeden ragaszkodnak az októberi betakarításhoz, ami viszont itt is két héttel korábban kezdődik el. A tavalyihoz képest idén kevesebb szőlő termett, de a gazdák szerint jó bor ígérkezik.
2019. szeptember 23., 08:002019. szeptember 23., 08:00
2019. szeptember 23., 08:012019. szeptember 23., 08:01
Más-más időszakban szüretelnek Erdély különböző vidékein, és bizonyossággal állítható, hogy az egyre szeszélyesebb és melegebb időjárás miatt a legtöbb helyen korábban bekövetkezett a szőlő betakarításának ideje. Míg Szatmár megyében sokan már szüreteltek, a Partium más vidékein a napokban kezdődött el a szőlőtermesztők egyik legnagyobb eseménye, de olyan nagyenyedi borásszal is beszélgettünk, aki kitart amellett, hogy a szüret ideje október, tehát igazából akkorra érik be a borszőlő. A Krónika által megkérdezett erdélyi borászok egybehangzóan azt mondták, az idei esztendő időjárása több szempontból sem kedvezett a szőlőtermesztésnek.
„Idén a tartós tavaszi esők miatt a betegségek nagyon megtámadták a szőlőt, ami biogazdaságban sokkal nagyobb kárt okozott, mint a vegyszerek széles választékát felhasználó szőlészetekben” – fogalmazott lapunknak Serli Csila, a krasznabélteki Nachbil borásza. A pincészetben húsz hektáron termesztenek bioműveléssel szőlőt. Az évente mintegy 60 ezer palack bort előállító pincészet szakembere szerint
Mivel a biotermesztésben használható réz- és kéntartalmú szerek inkább megelőző hatásúak, a hosszas esőzések után a betegségek ellen már nem lehetett hatékonyan védekezni. De a környékbeli, kisebb pincészetet működtető gazdáknak is gondjuk volt a szőlőbetegségekkel, még azoknak is, akik a sokkal hatékonyabb felszívódó vegyszerekkel permeteztek. Ez azt jelenti, hogy
Serli Csilla szerint az időjárás felmelegedése vidékükön jelentősen előrehozta a betakarítás idejét, hiszen tavaly augusztus elején már szüreteltek, idén pedig augusztus második felében került a feldolgozó üzembe a leszedett szőlő. „Egyértelműen kényszerérés volt a tavaly és az idén is” – fogalmaz a szakember. A borszőlő minőségével kapcsolatban azt mondja, tavaly magas volt a cukortartalom, a savasság viszont nem, idén azonban mind a cukor-, mind a savtartalom jó.
Kevesebb, de nem kevésbé édesebb. Az idei bor minősége előreláthatóan nem lesz rosszabb, mint az előző évjáratoké
Fotó: Varga György/MTI
A fokozódó felmelegedés azonban egyre nehezebb helyzet elé állítja a borászokat. A tartós szárazságon öntözéssel lehetne segíteni, de a domboldalakon fekvő szőlőparcellákban ez nehezen és túl nagy befektetéssel oldható meg, így számukra nem járható út. A kevesebb szőlő kevesebb bort is jelent, de az idei bor minősége előreláthatóan nem lesz rosszabb, mint az előző évjáratoké. Serli Csilla arról is beszélt, hogy az idei szüretkor nem jelentett problémát a munkaerőhiány – sikerült megfelelő számú munkáskezet toborozni a környékről –, de a jelenség a legtöbb szőlészetben gondot okoz, ami előreláthatóan súlyosbodni fog.
„A tartós májusi esők miatt mindenféle alvó rügy kihajtott, nagyon besűrűsödött a szőlő lombja, amit nem lehetett idejében ritkítani, és ez a betegségek melegágyává vált. A lisztharmat, illetve az utóbbi öt évben elterjedt fekete rothadás okozta a legnagyobb terméskiesést” – mondta lapunknak Homonnai Gábor élesdi borász, aki 50 ár szőlőt művel a Bihar megyei településen. A kistermelő szerint vannak hatékony szerek, amelyek használatával sikeresen lehet védekezni, így ezzel magyarázható, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült mérsékelni a veszteséget.
Homonnai jónak tartja, hogy már nem annyira divatosak az alkoholban túl gazdag borok, az idei évjárat pedig ennek a folyamatnak kedvez. „Éppen most szüreteljük az Ottonel muskotályt, meg vagyok elégedve a cukortartalmával, de azért szőlőfajtánként nagy az eltérés” – magyarázza az élesdi borász, aki szerint
Igaz, az utóbbi évek átlagában Élesden is mintegy két héttel korábbi a szüret.
Az időjárás okozta gondok egyre több meglepetést okoznak a gyakorlott szőlősgazdáknak is. Idén például az igen kényes fajtának tűnő Ottonel muskotály hozama a legjobb, miközben a sokkal rezisztensebbnek számító Zala gyöngye nagyon megszenvedte a lisztharmatot, holott mindkét fajtát egyforma összetételű permetlével kezelték. A szőlősgazda szerint az időjárás-változás sokféle módon befolyásolja a különböző szőlőfajták növekedését és termőre fordulását, és ezzel a folyamattal csak most barátkoznak meg a gazdák. Homonnai Gábor szerint lényegi különbség van kistermelő és nagyüzemi szőlészet között, ahol modern gépparkkal és felszereléssel sokkal hatékonyabban lehet védekezni a betegségek és kártevők ellen. A kézműves szőlőtermesztőnek és borásznak eleve korlátozottabbak a lehetőségei.
Előnyben a nagyüzemi termelők. Modern gépparkkal és felszereléssel sokkal hatékonyabban lehet védekezni a betegségek és kártevők ellen
Fotó: Varga György/MTI
Az Élesd feletti dombokon egykoron 60 hektár szőlős volt, ez borvidéknek számított. Sok kilincselés után a szakminisztérium ismét hivatalos borvidéknek minősítette, ahol eladásra is lehetne nagy tételekben termelni jó bort, de Homonnai szerint ezt a kiöregedett borászok már nem tudják vállalni, a fiatalokat pedig nem érdekli a sok nyűggel járó szőlőtermesztés. Helyette
Vendéglátóm azt mondja, ha fiatalabb, és nem hetvenéves lenne, akkor a Partiumba egyre inkább beáramló rezisztens magyarországi és németországi fajtákkal próbálkozna, mert tapasztalatai szerint ezek bírják legjobban a szeszélyes időjárást.
„A nagyenyedi szüret október elején kezdődik, még akkor is, ha akadnak szőlészek, akiknek nincs türelmük kivárni ezt az időpontot, és hamarabb hozzáfognak” – magyarázza lapunknak a mintegy 2,8 hektáron gazdálkodó enyedi borász, Papp Péter. A szakember a megfelelő savszinttől és cukorfoktól teszi függővé a szüret idejét, hiszen ezek jelentik a minőségi bor alapelemeit. Mint fogalmaz, a nagy melegek miatt Nagyenyeden is két héttel előbbre jött a szüret, hiszen régebben október 15. után kezdődött el a szőlő betakarítása.
Szerencsére Enyeden és környékén nem viselte meg annyira a szőlőt a tavaszi esőzés, itt a zöld részek is fejlődésben, érésben vannak, ezért sem siettetik a szüretet. Igaz, 8–9 permetezéssel sikerült elejét venni a nagyobb károkat okozó szőlőbetegségeknek, és kisebb károkkal sikerült kiheverni egy augusztus végi jégverést is. Papp Péter nem szeretné bővíteni közel három hektárnyi szőlészetét, mert mind mondja, a hazai piac tele van borral, többet nem tudna eladni.
– magyarázza az enyedi borok értékét Papp.
Nagyenyeden a helyi és a csombordi borászok pár éve egyesületet hoztak létre boraik népszerűsítésére, de az eredeti tervek mégsem váltak be, az elképzelés nehézkesen működik. A régóta megálmodott Bor útja rendezvény egy helyi elképzelés maradt, hellyel-közzel működik, de a borász szerint ez sokkal több szervezőmunkát és összefogást igényelne. Jó ötletnek tartaná a Nyitott pincenapok megszervezését, hiszen mintegy 12 enyedi borospincét lehetne a máshol közkedvelt programba bekapcsolni, ahol jó minőségű borokat kóstolhatna az idelátogató turista.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!