Hirdetés

Hanyatlóban a Román Posta: a szolgáltatások minősége és a kézbesítők száma is alacsonyabb az uniós átlagnál

Bár állampolgári jog a postai szolgáltatáshoz való hozzáférés, a román állam ezt nem biztosítja •  Fotó: Gecse Noémi

Bár állampolgári jog a postai szolgáltatáshoz való hozzáférés, a román állam ezt nem biztosítja

Fotó: Gecse Noémi

Miközben az Európai Unióban minden 10 ezer polgárra 42 postás, futár, kézbesítő jut, addig Romániában alig 28,1 – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2019. október 09., 08:522019. október 09., 08:52

2019. október 09., 08:572019. október 09., 08:57

Nem csoda, hogy egyre inkább teret veszít a Román Posta a magán-futárszolgálatokkal szemben, hiszen lassan nem lesz ki kiszállítsa a küldeményeket a lakosságnak. Magánkézbesítőkkel sem állhatunk ugyanakkor túl fényesen: az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, amíg az Unióban minden 10 ezer polgárra 42 postai szolgáltatásban tevékenykedő személy jut, addig Romániában alig 28,1.

A legjobban eközben Nagy-Britannia áll 61 postai szolgáltatást végző alkalmazottal 10 ezer lakosra, majd Csehország (60), Szlovákia (58), Magyarország (55) és Szlovénia (52) következik. Az ellenkező póluson Portugáliát (16,5), Görögországot (16,7), Ciprust (17,1), Litvániát (24,4), Spanyolországot (26,8) és – mint már említettük – Romániát találjuk. A számok tükrében

Hirdetés

Romániában kevesebb kézbesítő jut 10 ezer lakosra, mint Luxemburgban (30,5), Bulgáriában (37,1), Máltán (39,1) vagy Észtországban (41,8).

Az EU-ban amúgy tavaly nagyjából 1,8 millió személy dolgozott postai szolgáltatások terén, ami az alkalmazottak 1 százalékát tette ki. Az Eurostat megfogalmazása szerint a postai szolgáltatás kategóriába tartoznak a postai és futárszolgálatok, mint a levelek és csomagok átvétele, szállítása és kézbesítése.

Minimálbérért nem vállalják

A Román Postának mintegy 24 ezer alkalmazottja van, ám vannak megyék és falvak, ahol nagy a hiány – mutatott rá megkeresésünkre Cornel Radu, a postai dolgozók szakszervezetének Kovászna megyei elnöke. Meglátása szerint minden baj az alacsony fizetésekre vezethető vissza, az érdeklődők 80 százaléka nem vállalja a munkát, amikor értesül, hogy csak minimálbért kapna. A munka mennyisége eközben kiszámíthatatlan, előfordul, hogy több vagy kevesebb a kézbesítendő levél, küldemény, pénz, ám kénytelenek úgy megszervezni a munkát, hogy mindenkihez eljussanak. Ez általában azzal jár, hogy növelik a körzeteket, vagy többletmunkát vállalnak. Cornel Radu arról is beszámolt kérdésünkre, hogy vannak olyan nagyvárosok, ahol mindössze húsz postás teljesít szolgálatot, és vidéken is gondok vannak, egy-egy postáshoz több falu is tartozik.

Ritka vendég a kézbesítő

Egy vidéken élő háromszéki olvasónk is a postai szolgáltatásokra panaszkodott minap. Elmondta, szinte soha nem jár ki a postás, így az újságelőfizetést is lemondták, hiszen jó esetben is egy héten csak egy alkalommal kapták meg a lapot.

Idézet
A postás azt mondta, amikor sár van, nem jön be az utcánkba”

– mesélte a nő. Ha küldeményt várnak, akkor a postán érdeklődnek, majd ha megérkezett, ott átveszik, de olyan eset is előfordult, hogy a postás üzent, hogy menjenek a csomagért. Hasonló problémával keresett meg egy nagyváradi olvasónk is. Mint rámutatott, már azokat az időket is visszasírják, amikor délután 17–18 órakor érkezett meg az újság, miután újabban már csak heti két alkalommal, kedden és csütörtökön jár hozzájuk postás, holott, sétálva is alig 25–30 percre laknak a város főterétől, a Szent László tértől.

Nem látja el az állam a feladatát

„Negatív spirálba került a Román Posta, és egyre kevesebb az esély, hogy ebből fordítani tudjon, holott  az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, és a polgárok joga, hogy hozzáférjenek” – szögezte le megkeresésünkre Apjok Norbert a képviselőház távközlési bizottságának tagja. Az RMDSZ politikusa felidézte, az elmúlt ülésszakban kérdést is intézett a távközlési miniszterhez, hogy melyek a postaszolgálat korszerűsítésére vonatkozó terveik annak érdekében, hogy az egyre nyilvánvalóbb lemaradást behozzák, ám az interpellációra semmitmondó választ kapott. Azt írták, hogy „folyamatban van a korszerűsítés, tanulmányok, elemzések készülnek”, de semmi kézzelfoghatót nem tudtak felmutatni – mondta el kérdésünkre Apjok Norbert, aki szerint

a probléma gyökere a szervezetlenségben és a korszerűsítés teljes hiányában rejlik,

emiatt a monopolhelyzetből induló román posta mára elveszítette a versenyt a magánszolgáltatókkal szemben. „Ma már oda jutott a posta, hogy szinte csak akkor veszik igénybe a szolgáltatásait, ha nincs alternatíva, a magáncégeknek azon a vidéken épp nincs lefedettségük”– szögezte le a képviselő. Kifejtette, a nyugdíjakat  már falvakon is bankkártyára kérik, még akkor is, ha ez plusz költséget jelent, vagy utazni kell a legközelebbi bankautomatáig, a csomag- vagy levélküldés sokkal drágább a futárszolgálatoknál, mégis a többség azt részesíti előnyben. Ennek a hátterében az áll, hogy az emberek már nem bíznak meg a postában, mert szervezetlen és elavult. Apjok Norbert rámutatott, a külföldről érkező küldemények esetében is szakszerűtlen a szolgáltatás. Miközben a nyugati országokban a posta gyorsan, és az esetek többségében házhoz viszi a külföldi küldeményeket is, Romániában ez akadozik. Például egyre gyakoribbak a Kínából jövő csomagok, ám miközben két hét alatt Kínából bejönnek az országba, az országon belül további két, sőt három hétbe telik, amíg a bürokrácia és az elavult rendszer miatt kikézbesítik a címzettnek.

Idézet
Egy csomag gyorsabban körbemegy a fél világon, mint ahogy az országon belül célba ér, így érthető, hogy egyre kevesebben veszik igénybe a szolgáltatásokat, folyamatosan csökken a posta bevétele, és romlik a versenyképessége”

– összegezte a politikus. Szerinte ez szomorú helyzet, és nem is körvonalazódik megoldás. „A posta uralta piacot, de ma folyamatosan veszíti el piaci részesedését. Csak azért tud még mindig jelentős szereplő lenni, mert óriási hálózata van, és nem azért, mert minőségi szolgáltatást nyújt. Az átszervezéshez, a korszerűsítéshez hiányzik a koncepció, nem vállalják fel a népszerűtlen döntéseket” – fogalmazta meg Apjok Norbert.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 16., vasárnap

Épp annyival lett olcsóbb a gázolaj, amennyivel csökkent a jövedéki adó

Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.

Épp annyival lett olcsóbb a gázolaj, amennyivel csökkent a jövedéki adó
Hirdetés
2026. augusztus 15., szombat

Bekúszik 10 lej alá az ár? Olcsóbb gázolajat várnak a jövedéki adó csökkenésétől

Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.

Bekúszik 10 lej alá az ár? Olcsóbb gázolajat várnak a jövedéki adó csökkenésétől
2026. augusztus 14., péntek

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”

Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”
2026. augusztus 14., péntek

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat

Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint

Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint
2026. augusztus 14., péntek

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után

A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után
2026. augusztus 14., péntek

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját

Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra

Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra
2026. augusztus 13., csütörtök

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék

A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék
2026. augusztus 13., csütörtök

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
Hirdetés
Hirdetés