
Jobban indult az idei év a romániai vállalkozások számára
Fotó: Pixabay
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
2025. május 19., 13:072025. május 19., 13:07
A legtöbb fizetésképtelenné vált cég Bukarestben volt, összesen 478, vagyis 2,45 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első négy hónapjában.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint a további sorrend: Bihar megye (170 fizetésképtelenné vált cég, 23,42 százalékos csökkenés), Kolozs megye (160; 17,10 százalékos csökkenés), Ilfov (116; 20,83 százalékos csökkenés), Temes megye (98; 32,38 százalékos csökkenés) és Prahova megye (79; 12,86 százalékos csökkenés).
Teleorman megyében 10 (47,37 százalékos csökkenés), Vaslui megyében 11 (15,38 százalékos csökkenés) és Gorj megyében 14 (36,36 százalékos csökkenés) jelentett fizetésképtelenséget.
Tevékenységi ágazatok szerinti lebontásban a legtöbb fizetésképtelenséget a nagy- és kiskereskedelem, gépjármű- és motorkerékpár-javítás terén (555; 18,04 százalékos csökkenés 2024-hez képest), az építőiparban (433; 17,21 százalékos csökkenés), a szállításban és raktározásban (269; 0,37 százalékos csökkenés) és a feldolgozóiparban (231; 19,51 százalékos csökkenés) jegyezték az idei első négy hónapban.

Tavaly 7274 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 9,38 százalékkal több, mint 2023-ban, amikor 6650 ilyen esetet regisztráltak – derül ki a cégbíróság (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!