Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Tavaly 7274 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 9,38 százalékkal több, mint 2023-ban, amikor 6650 ilyen esetet regisztráltak – derül ki a cégbíróság (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
2025. január 31., 16:392025. január 31., 16:39
A legtöbb fizetésképtelenné vált cég és PFA Bukarestben volt, összesen 1375, ez 6,67 százalékkal több, mint 2023-ban. A további sorrend: Bihar megye (581 fizetésképtelenné vált cég és PFA, 3,01 százalékos csökkenés), Kolozs megye (529; 35,29 százalékos növekedés), Temes megye (424; 29,66 százalékos növekedés), Iași (305; 12,96 százalékos növekedés), Ilfov (282; 29,36 százalékos növekedés).
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
2024 decemberében 757 fizetésképtelenséget jelentettek be a cégek és egyéni vállalkozók, a legtöbbet, 182-t Bukarestben.
Tevékenységi ágazatok szerinti lebontásban a legtöbb fizetésképtelenséget a nagy- és kiskereskedelem, gépjármű- és motorkerékpár-javítás terén (1902; 6,79 százalékos növekedés 2023-hoz képest), az építőiparban (1499; 13,39 százalékos növekedés) és a feldolgozóiparban (852; 7,17 százalékos növekedés) jegyezték – derül ki az Agerpres által ismertetett adatsorokból.
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!