Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Tavaly 7274 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 9,38 százalékkal több, mint 2023-ban, amikor 6650 ilyen esetet regisztráltak – derül ki a cégbíróság (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
2025. január 31., 16:392025. január 31., 16:39
A legtöbb fizetésképtelenné vált cég és PFA Bukarestben volt, összesen 1375, ez 6,67 százalékkal több, mint 2023-ban. A további sorrend: Bihar megye (581 fizetésképtelenné vált cég és PFA, 3,01 százalékos csökkenés), Kolozs megye (529; 35,29 százalékos növekedés), Temes megye (424; 29,66 százalékos növekedés), Iași (305; 12,96 százalékos növekedés), Ilfov (282; 29,36 százalékos növekedés).
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
2024 decemberében 757 fizetésképtelenséget jelentettek be a cégek és egyéni vállalkozók, a legtöbbet, 182-t Bukarestben.
Tevékenységi ágazatok szerinti lebontásban a legtöbb fizetésképtelenséget a nagy- és kiskereskedelem, gépjármű- és motorkerékpár-javítás terén (1902; 6,79 százalékos növekedés 2023-hoz képest), az építőiparban (1499; 13,39 százalékos növekedés) és a feldolgozóiparban (852; 7,17 százalékos növekedés) jegyezték – derül ki az Agerpres által ismertetett adatsorokból.
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!