
Jobban indult az idei év a romániai vállalkozások számára
Fotó: Pixabay
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
2025. május 19., 13:072025. május 19., 13:07
A legtöbb fizetésképtelenné vált cég Bukarestben volt, összesen 478, vagyis 2,45 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első négy hónapjában.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint a további sorrend: Bihar megye (170 fizetésképtelenné vált cég, 23,42 százalékos csökkenés), Kolozs megye (160; 17,10 százalékos csökkenés), Ilfov (116; 20,83 százalékos csökkenés), Temes megye (98; 32,38 százalékos csökkenés) és Prahova megye (79; 12,86 százalékos csökkenés).
Teleorman megyében 10 (47,37 százalékos csökkenés), Vaslui megyében 11 (15,38 százalékos csökkenés) és Gorj megyében 14 (36,36 százalékos csökkenés) jelentett fizetésképtelenséget.
Tevékenységi ágazatok szerinti lebontásban a legtöbb fizetésképtelenséget a nagy- és kiskereskedelem, gépjármű- és motorkerékpár-javítás terén (555; 18,04 százalékos csökkenés 2024-hez képest), az építőiparban (433; 17,21 százalékos csökkenés), a szállításban és raktározásban (269; 0,37 százalékos csökkenés) és a feldolgozóiparban (231; 19,51 százalékos csökkenés) jegyezték az idei első négy hónapban.

Tavaly 7274 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 9,38 százalékkal több, mint 2023-ban, amikor 6650 ilyen esetet regisztráltak – derül ki a cégbíróság (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!