2008. június 24., 00:002008. június 24., 00:00
A statisztikai hivatal adatai rámutatnak, a Romániában élők havi bérének 10 százaléka megy el húsra és hidegfelvágottakra, 2,3 százalékot pedig a polgárok szeszes italra fordítanak. Fizetésarányosan a románoknál különben csak az írek költenek többet szeszesitalokra, esetükben ez eléri a havi bérük 4,1 százalékát, miközben az uniós átlag alig 1,2 százalékos.
Kevés jut kulturára
„Az élelmiszerre és szeszesitalra költött összeg aránya jelentősen csökkenti a vendéglői ebédekre, illetve a szórakozásra fordítható költségvetést” – vonják le a tanulságot az elemzés készítői. Egy hazai polgár átlagosan négyszer kevesebbet költ el vendéglátóipari-egységben, mint az európai átlagfogyasztó, s kétszer kevesebbet fordít kulturális tevékenységekre, illetve szórakozásra. A romániaiaknak szintén kevesebb jut közlekedésre, utazásra.
A romániai kenyérkereső átlagosan fizetése 50 százalékát költi ételre, italra, cigarettára, ez a számarány Litvániában 35, Bulgáriában 35, Lettországban 32 százalék. A legkevésbé érzik meg ezeket a költségeket a luxemburgiak (11 százalék), a britek, illetve a hollandok (12 százalék). Az eredmények különben szoros összefüggésben állnak a bérszintekkel, hisz a romániai átlagkereslet alig több mint fele az uniós átlagnak.
Uniós szinten a legkevesebbet Romániában fordítanak a lakásfenntartási költségekre, ezek a kiadások alig érik el a fizetés 19 százalékát, miközben az uniós átlag 33 százalék. A telefonszámlákra viszont már elmegy a havi bér 4,9 százaléka – az átlag mindössze 3,3 százalék.
Reprezentatív, s kevésbé reprezentatív minta
Az elemzés a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által összesített családi költségvetési mutatók alapján készült. A Krónika által megkérdezettek kiadásai azonban nem minden esetben esnek egybe a statisztikai adatokkal. Az 52 éves B. A. úgy nyilatkozott, hogy valóban elviszi a családi bevétel felét az élelmiszerre, cigarettára költött összeg. A családi tulajdonban levő háromszobás tömbházlakásban jelenleg férjével élnek, lányuk más városba költözött. Kettőjük fizetésének további 25 százalékát fordítják a lakás fenntartására. A visszamaradt 25 százalék egy részéből ruházati cikkeket vásárolnak, utaznak. „Ezt az összeget akár teljességében magunkra költhetnénk, ám a lányunkat, bár öt éve dolgozik, havonta segítjük anyagilag. Albérletben lakik, s amikor kifizeti a házbért és a különféle költségeket, már szinte elment a fizetése” – ecseteli.
Az albérletben élő fiatal családok életvitele, pénzkezelési szokásai nagyban elütnek az átlagtól. A sokszor csillagászati házbérek akár két kereső ember összbevételének felét is felemészthetik, ételre, italra, ruházati cikkekre, szórakozásra pedig a viszszamaradt hányadot kell beosztani – derült ki, amikor kolozsvári fiatalokkal beszélgettünk. L. Á. és barátnője ugyan nem házasok, de már három éve közösen bérelnek egy kétszobás lakást Kolozsváron. „2000–2500 lejt keresünk összesen. Ebből 925 lej megy el házbérre, s télen a rezsi akár 200–300 lejt is kitesz. A többiből kell egy hónapig gazdálkodnunk. Mit mondjak, nem könnyű” – fogalmaz a fiatal férfi. Ám hozzáteszi, mindig sikerül annyit megtakarítaniuk, hogy havonta egy hétvégére elmehetnek kirándulni, s nyaranta futja egy külföldi útra is. A szerencsésebbeknek havi fizetésük mindössze harmada a házbér. „Kettőnk fizetésének egyharmadát félre tudjuk tenni, kevesebb mint egyharmad, vagyis mintegy 800 lej megy el a lakásra. Ugyanennyit költünk körülbelül benzinre, ételre, italra és cigarettára, míg 100–200 lej jut apróbb, tartós fogyasztási cikkre, illetve ruhára, könyvre” – mesélte a 27 éves B. T., aki párjával garzont bérel.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?