2008. június 24., 00:002008. június 24., 00:00
A statisztikai hivatal adatai rámutatnak, a Romániában élők havi bérének 10 százaléka megy el húsra és hidegfelvágottakra, 2,3 százalékot pedig a polgárok szeszes italra fordítanak. Fizetésarányosan a románoknál különben csak az írek költenek többet szeszesitalokra, esetükben ez eléri a havi bérük 4,1 százalékát, miközben az uniós átlag alig 1,2 százalékos.
Kevés jut kulturára
„Az élelmiszerre és szeszesitalra költött összeg aránya jelentősen csökkenti a vendéglői ebédekre, illetve a szórakozásra fordítható költségvetést” – vonják le a tanulságot az elemzés készítői. Egy hazai polgár átlagosan négyszer kevesebbet költ el vendéglátóipari-egységben, mint az európai átlagfogyasztó, s kétszer kevesebbet fordít kulturális tevékenységekre, illetve szórakozásra. A romániaiaknak szintén kevesebb jut közlekedésre, utazásra.
A romániai kenyérkereső átlagosan fizetése 50 százalékát költi ételre, italra, cigarettára, ez a számarány Litvániában 35, Bulgáriában 35, Lettországban 32 százalék. A legkevésbé érzik meg ezeket a költségeket a luxemburgiak (11 százalék), a britek, illetve a hollandok (12 százalék). Az eredmények különben szoros összefüggésben állnak a bérszintekkel, hisz a romániai átlagkereslet alig több mint fele az uniós átlagnak.
Uniós szinten a legkevesebbet Romániában fordítanak a lakásfenntartási költségekre, ezek a kiadások alig érik el a fizetés 19 százalékát, miközben az uniós átlag 33 százalék. A telefonszámlákra viszont már elmegy a havi bér 4,9 százaléka – az átlag mindössze 3,3 százalék.
Reprezentatív, s kevésbé reprezentatív minta
Az elemzés a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által összesített családi költségvetési mutatók alapján készült. A Krónika által megkérdezettek kiadásai azonban nem minden esetben esnek egybe a statisztikai adatokkal. Az 52 éves B. A. úgy nyilatkozott, hogy valóban elviszi a családi bevétel felét az élelmiszerre, cigarettára költött összeg. A családi tulajdonban levő háromszobás tömbházlakásban jelenleg férjével élnek, lányuk más városba költözött. Kettőjük fizetésének további 25 százalékát fordítják a lakás fenntartására. A visszamaradt 25 százalék egy részéből ruházati cikkeket vásárolnak, utaznak. „Ezt az összeget akár teljességében magunkra költhetnénk, ám a lányunkat, bár öt éve dolgozik, havonta segítjük anyagilag. Albérletben lakik, s amikor kifizeti a házbért és a különféle költségeket, már szinte elment a fizetése” – ecseteli.
Az albérletben élő fiatal családok életvitele, pénzkezelési szokásai nagyban elütnek az átlagtól. A sokszor csillagászati házbérek akár két kereső ember összbevételének felét is felemészthetik, ételre, italra, ruházati cikkekre, szórakozásra pedig a viszszamaradt hányadot kell beosztani – derült ki, amikor kolozsvári fiatalokkal beszélgettünk. L. Á. és barátnője ugyan nem házasok, de már három éve közösen bérelnek egy kétszobás lakást Kolozsváron. „2000–2500 lejt keresünk összesen. Ebből 925 lej megy el házbérre, s télen a rezsi akár 200–300 lejt is kitesz. A többiből kell egy hónapig gazdálkodnunk. Mit mondjak, nem könnyű” – fogalmaz a fiatal férfi. Ám hozzáteszi, mindig sikerül annyit megtakarítaniuk, hogy havonta egy hétvégére elmehetnek kirándulni, s nyaranta futja egy külföldi útra is. A szerencsésebbeknek havi fizetésük mindössze harmada a házbér. „Kettőnk fizetésének egyharmadát félre tudjuk tenni, kevesebb mint egyharmad, vagyis mintegy 800 lej megy el a lakásra. Ugyanennyit költünk körülbelül benzinre, ételre, italra és cigarettára, míg 100–200 lej jut apróbb, tartós fogyasztási cikkre, illetve ruhára, könyvre” – mesélte a 27 éves B. T., aki párjával garzont bérel.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.