Kevés diák vállal nyári munkát

A törvény értelmében egyébként a 16–18 évesek napi hat órát dolgozhatnak teljes bérért, de csak szülői jóváhagyással állhatnak munkába, míg az egyetemisták napi 8 órán át foglalkoztathatóak, és nincs szükségük a szülők beleegyezésére.

Egy neve elhallgatását kérő üzletember a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, a korábbi években alkalmazott nyáron fiatalokat, de a túl bürokratikus és bonyolult ügyintézés miatt inkább úgy oldja meg, hogy az alkalmazásában álló személyek minden feladatot elvégezzenek. Mások ugyanakkor attól tartanak, hogy ha diákokat alkalmaznak, ellepik a vállalkozást a különféle ellenőrök.

Van azonban pozitív példa is. A székelyudvarhelyi Norada Készruhagyár igazgatója, Mihály János megkeresésünkre elmondta, minden évben szoktak fiatal munkásokat alkalmazni, idén nyárra eddig 12 fiatalt vettek fel, főként olyanokat, akiknek a szülei is a gyárban dolgoznak. „Kisebb munkákat végeznek el, mint az anyagosztályozás, cérnaszedés, kicsit így ők is hozzászoknak a munkához, és a szülőket is segítjük ezzel, ráadásul a gyerekek a szüleik felügyelete alatt dolgozhatnak” – ecsetelte az igazgató.

Átlagos a Hargita megyei érdeklődés

Az előző két évhez viszonyítva átlagosnak mondható a 2011-es nyári idénymunkára alkalmazottak száma – jelentette ki lapunk érdeklődésére Pănescu Tibor, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője. Mint részletezte, tegnap reggelig 15 munkaadó adta le a nála munkába álló 53 személy meghatározott idejű alkalmazásához szükséges iratcsomót. Pănescu hangsúlyozta, még van idejük a fiataloknak jelentkezni, így majd nyár végén mondható el pontosan, mennyire volt ilyen szempontból sikeres a szezon. A nyári idénymunkára jelentkezők főként gimnazisták, de akad közöttük olyan is, aki egyetemre jár. A legtöbb fiatalt eddig a fafeldolgozás területére alkalmazták, ezt követi második helyen a könnyűipar, a ruhagyártás, illetve a harmadik helyen szerepel a népszerűségi listán a turizmus és a különböző szolgáltatások.

Maros megyében is van még keret

Maros megyéből többnyire a segesvári és marosvásárhelyi cégek élnek a törvény által biztosított kedvezménnyel. Azok közül is főként a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások, tudtuk meg Reghina Fărcaştól, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjétől. „Elsősorban konyhára alkalmaznak vakációzó diákokat. De van rá eset, nem is egy, hogy a textiliparba vettek fel tinédzserkorúakat” – ecsetelte Fărcaş. A fiatalok közül a legtöbb a tizedik vagy a tizenegyedik osztályt végezte. A kilencedikesek még túl kicsiknek számítanak, míg az elballagottak közül csak a pótérettségire készülők sorolhatók a diákok sorába, őket viszont most jobban leköti a tanulás, mint a pénzszerzési lehetőség. Az AJOFM igazgatója továbbá elmondta, hogy a megyében van még anyagi keret további cégek támogatására.

Egyetlen érdeklődő Kovászna megyében

Kovászna megyében korántsem mutatkozik hasonló érdeklődés: eddig mindössze egy cég jelentkezett a munkaerő-elhelyező ügynökségnél, hogy igénybe venné a diákmunka után járó állami támogatást. Kelemen Tibor, az ügynökség igazgatója lapunknak elmondta, az érdeklődő kézdivásárhelyi vállalkozó a vendéglátásban ajánl idénymunkát fiataloknak, ám a szerződést még nem véglegesítették. Az elmúlt években nem volt pénzügyi keret a diákmunka támogatására, ám idén több mint száz fiatal foglalkoztatásába tudnak bepótolni, tudtuk meg. Kelemen Tibor elmondta, minden lehetőséget kihasználnak, hogy a vállalkozók körében népszerűsítsék ezt a lehetőséget, mert feltételezik, hogy az üzletemberek nem értesültek, hogy erre a célra is kaphatnak pénzt. Mint részletezte, az a tapasztalatuk, hogy a termelésben több a fizetés, mint például a szolgáltatások terén, ám az ügynökség ágazattól függetlenül havi 250 lejt pótol a diákok bérébe.

Bihar megyében nincs pénz

Eddig mintegy tíz cég érdeklődött a Bihar Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökségnél a diákok szezonális alkalmazásáért járó szubvenciók ügyében, közülük kettő már a kérvényt is benyújtotta – tájékoztatta lapunkat Daciana Nica, az ügynökség aligazgatója. A pénzüket azonban egyelőre nem kaphatják meg a munkaadók, mivel az egyéb hasonló szubvenciókra már májusban elment az erre kapott teljes pénzalap. Azt, hogy mikor jön, ha egyáltalán jön még pénz erre a célra, nem tudni, de az igazgató-helyettes azt mondja, amint megkapják a kiegészítést, a jelentkező munkaadók is megkaphatják, ami jár nekik – minden diák és egyetemista alkalmazásáért a 250 lejt. Tavaly tizenkét Bihar megyei vállalkozás részesült a szubvencióból, ezek összesen hét egyetemistának és huszonkilenc iskolásnak biztosítottak nyári munkát.

Kolozs megyei előkészületek

Egyelőre még csak az előkészületek zajlanak, de már több cég jelezte, hogy részt vesz a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség programjában – tudtuk meg Ana Maria Chiciudeantól, az intézmény szóvivőjétől. Mint részletezte, jelenleg az iratcsomók összeállítása zajlik, de szerinte az eddigi érdeklődés alapján nem kell attól tartani, hogy a program kudarcba fullad.