
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Augusztusban felavathatják végre a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér új utasterminálját. A 21,8 millió eurós beruházás két év késéssel valósult meg.
2020. július 20., 08:442020. július 20., 08:44
2020. július 20., 08:482020. július 20., 08:48
A Blue Air fapados légitársaság augusztus 7-étől induló Bukarest–Nagyvárad repülőjáratával avatják fel a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér új utasterminálját, amely csaknem kétévnyi késéssel készült el.
Claudia Baran, a légikikötő ügyvivő igazgatója bejelentette: a terminál első körben a belföldön utazókat szolgálja ki, a későbbiekben pedig ide érkeznek, és innen indulnak a külföldi járatok utasai is.
jelen pillanatban csak a Tarom román állami légitársaság Bukarest–Nagyvárad járatai szerepelnek a kínálatban, a napokban bejelentett bukaresti Blue Air járat mellett a korábbi bejelentések szerint hamarosan még Konstancára juthatnak el repülővel a váradiak.
A járatot a Tarom fogja üzemeltetni. Egyelőre azonban a reptér honlapján nincs hivatalos tájékoztatás a tengerparti járatokról.
A késlekedés miatt helyi sajtóhírek szerint a Bihar megyei önkormányzat megbírságolta az UTI Grup és Eldiclau cégekből álló társulást, így végül nem csak a megyei közgyűlés költségvetéséből finanszírozták a 21,8 millió euróra rúgó beruházást.
A váradi reptér kapcsán ugyanakkor nem ez az egyetlen botrány.

Új chartereket és menetrend szerinti járatokat jelentett be csütörtökön a temesvári reptér. A nagyváradi légikikötőből minden bizonnyal akkor szállt fel a Blue Air utolsó járata, így menetrend szerint immár csak a Tarom jár a Körös-parti városba, és nyáron lesz még két charter.
Kérdőjelek merültek fel annak kapcsán is, hogy a Ryanair fapados légitársaság 2018-ban felfüggesztette a jó foglaltsági adatokkal szolgáló nyugat-európai járatait, aminek nyomán nemzetközi járatok nélkül maradt a Körös-parti város, és
Egy ideig a Blue Air és a Tarom is azzal áltatta a környéken élőket, hogy külföldi járatokat indít, erre azonban nem került sor.
Közben a koronavírus-világjárvány is bekavart: idén nyárra a korábbiaknál több charter járatot jelentettek be népszerű külföldi turisztikai célpontok felé, ezek azonban egyelőre nem indultak el.

Kemény hangon reagált Papp László, Debrecen polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró felvetésére, miszerint versengés helyett inkább együttműködést kellene kialakítani a két város repülőtere között.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
1 hozzászólás