
Mélyül a szakadék a szegények és gazdagok között
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság egynegyede napi 5,5 dollárból él, miközben egyre mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok között.
2018. október 31., 11:042018. október 31., 11:04
2018. október 31., 12:232018. október 31., 12:23
Egyre mélyül a szegények és a gazdagok közötti szakadék Romániában, ahol a gazdasági növekedés nagy része a fogyasztásból származik, nem pedig az infrastrukturális beruházásokból – értékelte az itteni helyzetet, egy a Business Review által szervezett konferencián Thomas Lubeck, a Világbank keretében működő Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) a Közép- és Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatója.
„El kell ismernünk, hogy a kormány illemtudóan viselkedett a 2008-ban elkezdődött válság kezelésében. Azóta 3–4 százalékos volt a gazdaság átlagos növekedése. Az európai szabványokkal mérve ez jó arány. Mint bizonyára sokan tudják, a bővülés nagy része a fogyasztásba történt befektetésből származik, ami messze vitte a beruházásokat az infrastruktúra területétől. A magánszféra dinamikus ma, de még nagyon koncentrált” – fogalmazott a szakember. Kijelentését számokkal alátámasztva leszögezte: a Romániában működő nagyvállalatok 1 százaléka hozza a bevételek 67 százalékát, míg például Csehországban ez az arány 51 százalékos.
Thomas Lubeck beszélt ugyanakkor a társadalom megosztottságáról is.
– mutatott rá a világbanki illetékes.
Meglátása szerint az adótörvénykönyv gyakori módosításai továbbra is gondot jelentenek, mint ahogy a megfelelő közúti infrastruktúra hiánya is. Éppen ezért ígéretet tett arra, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Európai Befektetési Bank szakértőivel vállvetve próbálnak együttműködni a bukaresti kormánnyal a helyzet orvoslása érdekében. Mint rámutatott,
„Bűn az asztalon hagyni az olcsó pénzt. Fel kellene azt használni, ez a prioritás” – szögezte le Thomas Lubeck.
Amint arról beszámoltunk, Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős román biztosa hétfőn rótta fel a romániai hatóságoknak, hogy mintegy kétmilliárd eurónyi rendelkezésre álló európai uniós pénzalapot veszített el Románia, amit a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehetett volna fordítani, mivel nem hívta le azt.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
szóljon hozzá!