
Fotó: Rostás Szabolcs
Két és fél-, háromszorosára emelik a földgáz árát júliustól a legnagyobb romániai energiaszolgáltatók, többnyire az ukrajnai háborúval indokolva a drágítást. Ágazati illetékesek szerint lehetetlen megjósolni, miként alakul az energiahordozók ára a következő hónapokban.
2022. május 30., 07:432022. május 30., 07:43
Bukaresti kormányzati illetékesek lakosság-nyugtatásnak szánt nyilatkozatai ellenére feltartóztathatatlan az energiahordozók tavaly elkezdődött meredek drágulása Romániában. A hazai szolgáltatók a tavalyi év elején fogtak neki az áremelésnek, ami többek között azzal állt összefüggésben, hogy 2020 júliusától a földgáz, 2021 januárjától a villamos energia lakossági árát is liberalizálták, vagyis megszűntek az államilag szabályozott árak. A társaságok a világpiaci árak felfelé ívelésére hivatkozva előbb 15-20, majd 100-200 százalékos drágulást foganatosítottak, akadnak ugyanakkor szolgáltatók, amelyek jelenleg négy-ötszörös áron értékesítik a földgázt és a villamos energiát a másfél évvel ezelőtti tarifákhoz képest.
„A földgáz beszerzési árának az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatos emelkedésére, a romániai energiapiac feltételeinek változására tekintettel társaságunk nem képes meghosszabbítani az Önnel kötött szerződést a jelenlegi kereskedelmi feltételek mellett” – szerepel az ügyfeleknek kiküldött szerződésmódosításban.
Ennek megfelelően az E.ON 2022 júliusától 0,653 lejes kilowattóránkénti áron (megawattóránként 653 lejért) értékesíti a földgázt, áfával együtt, ami a jelenleg érvényes 0,280 lej/kWh-ás tarifa ismeretében két és félszeres emelést jelent. Tudni kell, hogy a német tulajdonban lévő E.ON tavaly már megduplázta az energiahordozó árát ügyfelei számára.
Más fogyasztók esetében, akik az Engie-nél eddig 0,155 lej/kwh-ás áron kapták a földgázt, ennél is nagyobb, több mint háromszoros lesz az emelés. Ez a gázipari társaság ugyancsak a „piaci feltételek változásával”, a „rekord mértékű beszerzési árral”, továbbá az ukrajnai háborúval indokolja a drágítást, előrebocsátva, hogy egyáltalán nem lehet kiszámítani, lesz-e elegendő mennyiségű energiahordozó a következő télen.
Különben mindkét társaság felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a bukaresti kormány jövő áprilisáig meghosszabbította a tavaly októberben foganatosított energiaár-kompenzációt, ennek megfelelően a földgázért legtöbb 0,31 lejt kell fizetniük kilowattóránként a háztartási fogyasztóknak. Ha viszont a kormány nem hosszabbítja meg jövőre is az árkorlátozást, a lakosságnak piaci áron kellene megvásárolnia az energiahordozót, ami rengeteg háztartás számára egyszerűen lehetetlen lesz.
„Olyan gyors változások mennek végbe a piacon, hogy a nemrég tett becsléseknek ma már semmi közük a valósághoz. Jelenleg például senki nem tudja felmérni az ukrajnai háború következményeinek mértékét” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Iuliana Pănescu, a Premier Energy társaság főosztályvezetője. Pănescu szerint „kristálygömb birtokában” sem lehet megjósolni, miként alakul 2023-ban az energiahordozók ára, meggyőződése ugyanakkor, hogy az „olcsó szolgáltatások kora lejárt”.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!