
Fotó: Ilusztráció
2010. május 31., 17:002010. május 31., 17:00
Várhatóan hétfőn vállal felelősséget a parlament előtt a kormány a költségvetési megszorításokat tartalmazó jogszabálycsomagért, amelyek végső változatát vasárnap esti ülésén fogadott el a Boc-kabinet. A törvénycsomagokat ugyan már hétfőn eljuttatták a parlament két házához, azonban Roberta Anastase képviselőházi elnök szerint várhatóan egy hét múlva ül össze együttes ülésre a képviselőház és a szenátus, s akkor vállal majd felelősséget a kormány. Mint ismeretes, az ellenzék már a felelősségvállalás napján be kívánja nyújtani a kormányellenes bizalmatlansági indítványát, amelynek elfogadása a Boc-kabinet menesztését eredményezné. Ha viszont átmegy a két törvénycsomag, akkor várhatóan június 15-20-án lépnének hatályba, véli Mihai Şeitan munkaügyi miniszter, aki szerint ezzel az időponttal még tarthatóak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal, illetve az Európai Unióval közösen rögzített célkitűzések.
A munkaügyi tárcavezető szerint azonban a nyugdíjak júniusban még a jelenlegi szinten maradhatnak, s csak júliustól csökkennének, ha valóban csak a hónap második felében jelennek meg a Hivatalos Közlönyben a megszorításokat tartalmazó törvénycsomagok. A nyugdíjakat ugyanis minden hónap 16-a körül kézbesítik. Şeitan egyébként derűlátó a jövőt illetően is. Szerinte jelenleg a nyugdíjrendszer deficitje 800 millió lej, ami vissza tudnak szerezni az év végéig a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésével. Így – hangsúlyozta a tárcavezető – várhatóan január elsejétől életbe lép az új nyugdíjtörvény, ami már új képletek szerint számolja a havi járandóságokat, s akkortól ismét lehetővé válik „egy elfogadható szintű nyugdíjpont alkalmazása”.
Miközben a nyugdíjasok egy egész hónapot nyernének a jogszabályok késlekedése miatt, addig Şeitan közlése értelmében a közalkalmazottak is nyerhetnének legalább fél hónapnyi halasztást. Ugyanis a közszférában dolgozókat órára fizetik, így csak a törvény hatályba lépésétől lehetne alkalmazni fizetéseikre a 25 százalékos csökkentést.
Noha a parlament elé beterjesztett törvénytervezetek még június elsejei alkalmazási határidőt írnak elő, vasárnap este Emil Boc kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy a megszorítások csak a parlamenti szavazást, illetve Hivatalos Közlönyben történő megjelenést követően lépnek életbe.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.