Fotó: Rompres
„Szem elõtt tartva, hogy ebben a hónapban nõtt a földgáz ára, s az infláció is a közeljövõben meg fog ugrani, két hónapos türelmi idõt kérünk. Így a minimálbér október elsejétõl nõne 540 lejre” – tolmácsolta a kormány kérését az érdekvédelmi szervezetek vezetõinek Tãriceanu. A tanácskozáson Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter elmondta, az elõrejelzések szerint a minimálbér évi három százalékkal bõvülne, s így 2014-re elérné az 1325 lejes szintet. A szaktárcavezetõ mondanivalóját azonban félbeszakította a kormányfõ, mondván, nem konstans növekedésrõl kell beszélni, az éves növekedés ugyanis meghaladja majd a három százalékot. Tãriceanu – amint beszámoltunk, korábban ellenezte a minimálbér növelését – ugyanakkor arról is biztosította a szakszervezeti vezetõket, hogy a Nemzeti Liberális Párt kormánypártként a jövõben is folytatni kívánja ezt a „gyakorlatot”, és „a továbbiakban” is élvezni kívánja a választók bizalmát.
„Kormánypárt vagyunk, és nem játszadozhatunk a számokkal. Nem akarjuk az embereket fedezet nélküli ígéretekkel áltatni” – fejtette ki Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök.
A szakszervezetek
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az országos szakszervezeti tömbök a korábbi, kormánnyal folytatott tárgyalások kudarcát követõen a kabinet székháza és a pénzügyminisztérium épülete elõtt egyaránt tiltakozó akciókat szerveztek, a helyi szakszervezetiek pedig a prefektúrák elõtt álltak szinte mindennap sztrájkõrséget. Tegnap tíznapos határidõt kaptak a kormánytól, hogy választ adjanak, elfogadják-e a mostani ajánlatot. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter közölte, a kormány illetékesei már ellátták kézjegyükkel a Tãriceanu által ismertetett dokumentumot. Paul Pãcuraru munkaügyi miniszter ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy azért volt szükség a tíznapos határidõre, mivel a szakszervezeti vezetõknek elõbb egyeztetniük kell a szervezetek tagjaival, anélkül nem dönthetnek.
A tárgyalások késõ délutáni lezárását követõen egyetlen szakszervezeti vezetõt sem sikerült elérnünk. Bogdan Hossu, a Cartel Alfa szakszervezeti tömb vezetõje azonban a megbeszélést megelõzõen úgy nyilatkozott, hogy ezt a problémát mielõbb orvosolni kell. „2012-ig el kell érnünk, hogy a minimálbér kitegye az átlagbér 45 százalékát. Ehhez pedig az szükséges, hogy vagy július elsejétõl 540 lejre nõ a minimálbér, vagy szeptember elsejétõl 600 lejes minimálkeresetet biztosít a kormány” – vélekedett Hossu. Hozzátette: a szakszervezetek olyan dokumentumot is bemutatnak a kormánynak, amely egyértelmûen bizonyítja, hogy a béremelés nem befolyásolná túlzott mértékben az inflációs célkitûzést. Mint hangsúlyozta, a szakszervezetiek készek pénteken ismét a kormány épülete elé vonulni.
Pozitív elõrelépés?
A gazdasági elemzõk szerint a kormány 2009-es béremelési ígérete igen bizonytalannak tûnik, ha figyelembe vesszük, hogy idén õsszel parlamenti választásokat szerveznek, ami kormányváltással is jár. Ám megállapítják, Tãriceanu tegnapi ajánlata mindenképp elõrelépésnek minõsül, hisz korábban kategorikusan elutasította a szakszervezetiek kérését. A kormányfõ és a pénzügyminiszter egyaránt azzal hárították a követelést, hogy a szakszervezetekkel decemberben megkötött megállapodásban azt szabták meg a minimálbér emelésének feltételeként, hogy ehhez nõnie kell a termelékenységnek. Most azonban a kabinet tagjai úgy látják, ez a mutató nem nõtt. Azt is a béremelés ellen hozták fel, hogy nem sikerült elérni a korábban kitûzött inflációs célt sem. Mint hangoztatták, az elmúlt évek „ellenõrizetlen” béremelései vezettek oda, hogy csökkent a vásárlóerõ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok