Fotó: Rompres
„Szem elõtt tartva, hogy ebben a hónapban nõtt a földgáz ára, s az infláció is a közeljövõben meg fog ugrani, két hónapos türelmi idõt kérünk. Így a minimálbér október elsejétõl nõne 540 lejre” – tolmácsolta a kormány kérését az érdekvédelmi szervezetek vezetõinek Tãriceanu. A tanácskozáson Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter elmondta, az elõrejelzések szerint a minimálbér évi három százalékkal bõvülne, s így 2014-re elérné az 1325 lejes szintet. A szaktárcavezetõ mondanivalóját azonban félbeszakította a kormányfõ, mondván, nem konstans növekedésrõl kell beszélni, az éves növekedés ugyanis meghaladja majd a három százalékot. Tãriceanu – amint beszámoltunk, korábban ellenezte a minimálbér növelését – ugyanakkor arról is biztosította a szakszervezeti vezetõket, hogy a Nemzeti Liberális Párt kormánypártként a jövõben is folytatni kívánja ezt a „gyakorlatot”, és „a továbbiakban” is élvezni kívánja a választók bizalmát.
„Kormánypárt vagyunk, és nem játszadozhatunk a számokkal. Nem akarjuk az embereket fedezet nélküli ígéretekkel áltatni” – fejtette ki Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök.
A szakszervezetek
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az országos szakszervezeti tömbök a korábbi, kormánnyal folytatott tárgyalások kudarcát követõen a kabinet székháza és a pénzügyminisztérium épülete elõtt egyaránt tiltakozó akciókat szerveztek, a helyi szakszervezetiek pedig a prefektúrák elõtt álltak szinte mindennap sztrájkõrséget. Tegnap tíznapos határidõt kaptak a kormánytól, hogy választ adjanak, elfogadják-e a mostani ajánlatot. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter közölte, a kormány illetékesei már ellátták kézjegyükkel a Tãriceanu által ismertetett dokumentumot. Paul Pãcuraru munkaügyi miniszter ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy azért volt szükség a tíznapos határidõre, mivel a szakszervezeti vezetõknek elõbb egyeztetniük kell a szervezetek tagjaival, anélkül nem dönthetnek.
A tárgyalások késõ délutáni lezárását követõen egyetlen szakszervezeti vezetõt sem sikerült elérnünk. Bogdan Hossu, a Cartel Alfa szakszervezeti tömb vezetõje azonban a megbeszélést megelõzõen úgy nyilatkozott, hogy ezt a problémát mielõbb orvosolni kell. „2012-ig el kell érnünk, hogy a minimálbér kitegye az átlagbér 45 százalékát. Ehhez pedig az szükséges, hogy vagy július elsejétõl 540 lejre nõ a minimálbér, vagy szeptember elsejétõl 600 lejes minimálkeresetet biztosít a kormány” – vélekedett Hossu. Hozzátette: a szakszervezetek olyan dokumentumot is bemutatnak a kormánynak, amely egyértelmûen bizonyítja, hogy a béremelés nem befolyásolná túlzott mértékben az inflációs célkitûzést. Mint hangsúlyozta, a szakszervezetiek készek pénteken ismét a kormány épülete elé vonulni.
Pozitív elõrelépés?
A gazdasági elemzõk szerint a kormány 2009-es béremelési ígérete igen bizonytalannak tûnik, ha figyelembe vesszük, hogy idén õsszel parlamenti választásokat szerveznek, ami kormányváltással is jár. Ám megállapítják, Tãriceanu tegnapi ajánlata mindenképp elõrelépésnek minõsül, hisz korábban kategorikusan elutasította a szakszervezetiek kérését. A kormányfõ és a pénzügyminiszter egyaránt azzal hárították a követelést, hogy a szakszervezetekkel decemberben megkötött megállapodásban azt szabták meg a minimálbér emelésének feltételeként, hogy ehhez nõnie kell a termelékenységnek. Most azonban a kabinet tagjai úgy látják, ez a mutató nem nõtt. Azt is a béremelés ellen hozták fel, hogy nem sikerült elérni a korábban kitûzött inflációs célt sem. Mint hangoztatták, az elmúlt évek „ellenõrizetlen” béremelései vezettek oda, hogy csökkent a vásárlóerõ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok