2010. április 19., 09:222010. április 19., 09:22
Bár az adó kivetéséről széles körű az egyetértés, a végrehajtás módjáról és a befolyó pénzek felhasználásáról nagyok a véleménykülönbségek. Míg például az Egyesült Államok a pénzügyi válság „törmelékeinek” eltakarítására használná, az európai államok segélyalapot hoznának létre belőle a jövőbeni válságok kezelésére. Ugyanakkor a felhasználási módok tekintetében az uniós államok között is vannak nézetkülönbségek: egyes államok az államháztartások rendbetételére, mások a küszködő bankok megsegítésére fordítanák.
Az Európai Központi Bank (EKB) a mielőbbi döntést szorgalmazza a bankadóval kapcsolatban. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az összes körülmény gondos mérlegelését kérte az intézkedéseknél. Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos ugyanakkor a tanácskozáson konkrét megtakarítási programokat is követelt a tagállamoktól a következő évekre, a hatalmasra duzzadt adóssághegyek eltüntetésére.
A görög helyzettel kapcsolatban a görög pénzügyminiszter Madridban elmondta, hogy egyes euróövezeti országoknak akár két hétbe is telhet, amíg jóváhagyják az európai hitelt, ha Görögország ezt végül kérni fogja. Úgy vélte, hogy a görög kötvényekkel kapcsolatos piaci aggodalmak jelentősen enyhülnek majd, ha Athén több részletről megállapodik a készenléti hitelfelvételről. A görög kormányfő ezzel kapcsolatban a Newsweeknek nyilatkozva elmondta: néhány héten belül döntenek, hogy ténylegesen akarják-e „aktiválni” ezt a hitelmechanizmust.
Görögország kérésére az EU-szakértők hétfőn tárgyalnak a milliárd eurós nagyságrendű hitel feltételeiről. Idén uniós részről mintegy 30 milliárd eurós lehet a hitel összességében, az IMF segítségével ez az összeg 45 milliárd euróra nőhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok