2010. április 19., 09:222010. április 19., 09:22
Bár az adó kivetéséről széles körű az egyetértés, a végrehajtás módjáról és a befolyó pénzek felhasználásáról nagyok a véleménykülönbségek. Míg például az Egyesült Államok a pénzügyi válság „törmelékeinek” eltakarítására használná, az európai államok segélyalapot hoznának létre belőle a jövőbeni válságok kezelésére. Ugyanakkor a felhasználási módok tekintetében az uniós államok között is vannak nézetkülönbségek: egyes államok az államháztartások rendbetételére, mások a küszködő bankok megsegítésére fordítanák.
Az Európai Központi Bank (EKB) a mielőbbi döntést szorgalmazza a bankadóval kapcsolatban. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az összes körülmény gondos mérlegelését kérte az intézkedéseknél. Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos ugyanakkor a tanácskozáson konkrét megtakarítási programokat is követelt a tagállamoktól a következő évekre, a hatalmasra duzzadt adóssághegyek eltüntetésére.
A görög helyzettel kapcsolatban a görög pénzügyminiszter Madridban elmondta, hogy egyes euróövezeti országoknak akár két hétbe is telhet, amíg jóváhagyják az európai hitelt, ha Görögország ezt végül kérni fogja. Úgy vélte, hogy a görög kötvényekkel kapcsolatos piaci aggodalmak jelentősen enyhülnek majd, ha Athén több részletről megállapodik a készenléti hitelfelvételről. A görög kormányfő ezzel kapcsolatban a Newsweeknek nyilatkozva elmondta: néhány héten belül döntenek, hogy ténylegesen akarják-e „aktiválni” ezt a hitelmechanizmust.
Görögország kérésére az EU-szakértők hétfőn tárgyalnak a milliárd eurós nagyságrendű hitel feltételeiről. Idén uniós részről mintegy 30 milliárd eurós lehet a hitel összességében, az IMF segítségével ez az összeg 45 milliárd euróra nőhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
Látogatottsági adatok