Mélyen a zsebbe kell nyúlni. Még mindig drága a kgfb
Fotó: Jakab Mónika
Újra a kormány térfelén pattog a labda a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árplafonját célzó jogszabályjavaslat kapcsán. A nagy fuvarozócégek elégedetlenek a közvitára bocsátott tervezetben szereplő díjszabásokkal, de ha hosszasan akadályozzák a módosítás elfogadását, azzal inkább ártanak, hiszen a magánszemélyek sem részesülhetnek az árplafon nyújtotta védelemben.
2022. március 08., 08:192022. március 08., 08:19
2022. március 08., 08:202022. március 08., 08:20
Bár a pénzügyminisztérium még február közepén közvitára bocsátotta a jogszabály-tervezetet, amely hat hónapra árplafont szabna meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) kötvényeire, a felek nem tudnak dűlőre jutni az értékekről, így késik annak a bevezetése. A legutolsó fejlemény, hogy a Gazdasági és Társadalmi Bizottság (CES) március 1-jén negatívan véleményezte a tervezetet, így az visszakerült a pénzügyminisztérium asztalára.
Birtalan József, a Biztosítási Felügyelet (ASF) igazgatótanácsának tagja lapunknak elmondta, a labda a kormány térfelén pattog,
Már február közepén három személy- és árufuvarozókat tömörítő munkáltatói szervezet – a COTAR, az APTE 2002 és az Apulum – is azzal fenyegetőzött, hogy utcai megmozdulásokat szerveznek, amennyiben a kormány nem fagyasztja be ideiglenesen a kgfb árát. Akkor jött a bejelentés a tervezet közvitára bocsátásáról, ezért elálltak a tiltakozástól. Viszont amikor a számokkal szembesültek, úgy érezték, becsapták őket. Az előzetes bejelentések szerint úgy értelmezték, hogy az árakat a Pénzügyi Felügyelet (ASF) referenciaárain fagyasztják be.
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) nyilvánosságra hozta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) árának maximálására tett javaslatát.
A magánszemélyek esetében valóban ez szerepel a tervezetben, viszont a cégeknél a referenciaárat megszorozták az úgynevezett N faktorral, vagyis a kockázati tényezővel. A nagy fuvarozó cégek elégedetlenek, hiszen a referenciaárhoz képest 36 százalékkal magasabb esetükben az árplafon, ennyivel növeli meg az értéket a kockázati faktor, mutatott rá megkeresésünkre Birtalan József, az ASF igazgatótanácsának tagja.
Birtalan József felidézte, független elemzők szerint is legalább 25 ezer lej kellene hogy legyen egy kamion biztosítása, hogy a biztosítótársaságoknak ne legyen ráfizetéses.
„A vélemények megoszlanak, de a számok makacs dolgok: a biztosításért elkérnek egy összeget, de ha a kárkifizetés ennél többe kerül, nehezen várható el egyetlen biztosítótársaságtól sem, hogy veszteségesen működjön” – mutatott rá a biztosítási felügyelet igazgatótanácsának tagja. Arra is kitért, hogy a fuvarozóknak joguk van külföldön megkötni a kötelező gépjármű-biztosítást a kamionokra, ám ezt mégsem teszik, mert
Hangsúlyozta, a feladatukat elvégezték, komoly számítások alapján határozták meg az árplafont, azok a díjszabások egyensúlyt biztosíthatnak a biztosítótársaságoknak is, melyek jelenleg ott tartanak, hogy minden bevett 100 lejre, 103 lejt fizetnek ki a káreseményekre. Általában a kgfb egy biztosító teljes portfóliójának 30–40 százaléka, tehát a más kötvények bevételeiből ki tudják egyenlíteni ezt a veszteséget. Azonban Birtalan József szerint kérdés, hogy ezt miért tennék hosszú távon, miért dolgoznának veszteséggel.
A szakember arra is kitért, hogy egyetért Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnökének felvetésével, aki szerint a rendszer más elemeit is meg kell vizsgálni, nemcsak a biztosításárakat.
– mondta Birtalan József.
Az Országos Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége és a Romániai Gépjárműbiztosítók Szövetsége meglepetéssel vette tudomásul a kormányhatározat-tervezetet, amely 6 hónapos időtartamra maximálja a kötelező autóbiztosítás kötvényeinek díját.
A brókerek munkáltatói szövetsége közben arra hívja fel a figyelmet, hogy ha befagyasztják az árakat, a viszonteladók közel fele ki fog esni a piacról. Azt mondják, ha a közvetítői díjat legtöbb 5 százalékban határozzák meg, akkor az országban jelenleg tevékenykedő mintegy 400 ezer bróker, a közvetítő cégek és azok alkalmazottai két-három hónap alatt kiesnek a piacról, mert az 5 százalék nem biztosítja a működési költségeiket sem. A biztosítótársaságok ilyen módon arra kényszerülnek, hogy közvetlenül adják el a kgfb-kötvények nagy részét, vagyis hozzávetőleg 700 ezer kötvényt, ám ilyen rövid idő alatt erre nem tudnak kiépíteni megfelelő infrastruktúrát.
Pénteken közvitára bocsátják a jogszabály-tervezetet, amely 6 hónapra megszabná a maximális árakat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) kötvényeire, jelentette be Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Mint ismert, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán addig vezetőnek számító City Insurance biztosítótársaság működési engedélyének megvonása után drasztikusan megnövekedtek az árak,
Emiatt a magánszemélyek és vállalkozások milliói kerültek nehéz helyzetbe, a pénzügyminiszter a Pénzügyi Felügyelettel közösen, a fuvarozókkal és a Versenytanáccsal folytatott párbeszédet követően döntött úgy, hogy hat hónapos időtartamra maximálja a kötvények díját. Adrian Câciu pénzügyminiszter akkor úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy a kormány sürgősségi eljárással el fogja fogadni a határozattervezetet. Nicu Marcu, az ASF elnöke is úgy vélekedett, hogy a kormány a lehető leghamarabb megfontolja a benyújtott javaslatot, éppen azért, hogy megvédje a lakosságot az inflációs vagy spekulatív tendenciáktól.
Tiltakozó megmozdulások szervezésére készül a romániai közúti fuvarozók három munkáltatói szervezete, amennyiben a bukaresti kormány nem avatkozik be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) piac alakulásába, és nem szab árplafont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!