
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Újra megszaporodtak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos panaszok, késnek a kifizetések. Biró Albin szerint újra kell gondolni a jogszabályi környezetet, és el kell törölni az egy hónapos kötvényeket.
2018. október 22., 09:302018. október 22., 09:30
2018. október 22., 09:512018. október 22., 09:51
Miután az elmúlt másfél-két év alatt fellélegzett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) piaca, a biztosítótársaságoknak nem voltak veszteségeik, így gördülékenyen működtek a kárkifizetések, most újra romlik a helyzet: késnek a kifizetések, szaporodnak a panaszok – erősítette meg a Krónika megkeresésére Biró Albin, a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Mint rámutatott, ez a jelenség olyan, mint a barométer, a kifizetési komolyság szorosan összefügg azzal, milyen hatékonysággal működik a piac.
A hátteret magyarázva kifejtette, az Astra és Carpatica biztosítótársaságok csődje után az ezek ügyfelei által okozott kárt az állami garanciaalap térítette meg. „Tetemes összeg, mintegy 500 millió lej került be a forgalomba a garanciaalapon keresztül, így intézték a kártérítések egy részét, ezt az összeget nem kellett a biztosítótársaságoknak a jövedelmükből kifizetniük. Ezzel fellélegzett a piac, másfél évig nem panaszkodott senki, hogy nem térítik meg a kárt, mert volt pénz. De a rendszer a tartalékait használta, nem a saját körforgásából fizetett. Valójában feltörték a perselyt” – részletezte Biró Albin. Hangsúlyozta,
Amikor a garanciaalap pénze bekerült a körforgásba, a veszteségek nulla felé közelítettek, már minimális nyereség is jelentkezett, hiszen a csődbe jutott társaságok ügyfelei átvándoroltak más társaságokhoz bevételt generálva.
Most jutottak el viszont arra a pontra, hogy ezek az ügyfelek is balesetet okoznak, és jelentkeznek a kárvallottak az igényeikkel. Most újra 10 százalék körül van a kötelező felelősségbiztosítás piacának a vesztesége, hiszen az új ügyfelek a legolcsóbb kötvényeket vásárolták meg. Biró Albin rámutatott, évi 500 millió euró körül vannak a kötelező biztosításból befolyó bevételek, ekkora összegnél a 10 százalékos kiesés hatalmas veszteség.
Ez abból is látszik, hogy míg az elmúlt másfél évben alig volt panasz a biztosítókra, most újra egyre többen fordulnak a Pénzügyi Felügyelethez, olyan esetekben is, amikor egyértelműen a kárvallottnak van igaza.
Biró Albin elmondta, 2006–2007-ben évente 600 panaszt rögzítettek, igaz, akkor sokan még nem tudtak a felügyelet létezéséről, aztán a panaszok száma meredeken megugrott, elérte a 15-20 ezret, az elmúlt másfél év alatt újra visszaesett, és most megint növekszik. A szakértő emlékeztetett, hogy az ASF következetesen kitartott álláspontja mellett, hogy növelni kell az árakat, hogy a társaságoknak ne legyenek veszteségeik, tudják fizetni a károkat, ám ezt az árverseny miatt egyetlen cég sem vállalja be, így a rendszer folyamatosan akadozik.
„Kötelező a biztosítási törvény módosítása, az Európai Bizottság már a nyár folyamán felszólította Romániát, hogy a jelenlegi jogszabály nem tartja be az európai irányelveket, ezért ha nem küszöbölik ki a hibákat, kötelezettségszegési eljárást indítanak” – irányította rá egyúttal figyelmünket Biró Albin. Hozzátette: az ASF megalakította a bizottságot, dolgoznak a törvénymódosítás előkészítésén. A szakértő szerint azonban félő, hogy újabb hibák csúsznak be a törvénybe, mert a bizottság munkájába mindenkit bevontak, a fogyasztóvédelmi hatóság és a Versenytanács mellett például a fuvarozók, valamint a szervizek érdekvédelmi szervezeteit is.
– fogalmazta meg aggályait az ASF tagja. Rámutatott, Brüsszel három pontban követeli a jelenlegi törvény módosítását, ám ha már a változtatás elkerülhetetlen, úgy döntöttek, más módosítások lehetőségét is megvizsgálják, kiküszöbölve azokat a tényezőket, melyek zavarják a biztosítótársaságok vagy az egész rendszer működését.
Az EB azt kifogásolja, hogy a jelenlegi törvény korlátozza a szabad versenyt és a szabad ármegállapítást. Egyrészt azzal, hogy a biztosítótársaságoknak jelenteniük kell a felügyeletnek, amikor megállapítják vagy módosítják az árakat, másrészt azzal a megkötéssel, hogy a működési költségeik nem haladhatják meg a bevétel 25 százalékát. A harmadik kifogás arra vonatkozik, hogy a törvénybe belekerült: néhány kategóriának, például a villamosoknak és troliknak nem kell más országokban is érvényes zöldkártyát adni, az EB szerint ez korlátozásnak minősül. Biró Albin kifejtette, ez visszásnak tűnik, hiszen a trolik és villamosok amúgy sem közlekednek külföldön, ám megvan az ésszerű magyarázata. Amikor 2005-ban összevonták a romániai biztosítást a zöldkártyával, úgy döntöttek, hogy mindenki rögtön érvényes zöldkártyaként kapja meg az RCA-t, hogy megspórolják a felesleges utánajárást. Aztán feltűnt, hogy azok a járművek is zöldkártyát kapnak, melyek csak az országban közlekednek, ezt próbálták korrigálni a törvényben.
Mivel úgyis terítéken van a törvénymódosítás, a biztosítótársaságok és a brókerek a szövetségeiken keresztül szorgalmazzák, hogy az egy hónapos RCA kötvényeket töröljék el. Biró Albin hangsúlyozta, egyetért ezzel, hiszen a felaprózás a rendszer szempontjából hatalmas kockázatot jelent, egyszerűen nem lehet átláthatóan követni, hogy ki biztosított, és ki nem, holott az elv az, hogy egyetlen gépkocsi sem maradhat kötelező felelősségbiztosítás nélkül, minden áldozatot kárpótolni kell. A jelenlegi helyzetben az egy hónapra köthető szerződés megoldja a szezonális jelleggel használt gépjárművek tulajdonosainak gondjait, így a mezőgazdaságban, az építkezésben gyakori, hogy félévesnél rövidebb lejáratú kötvényt vásárolnak. Jelenleg mintegy nyolcmillió gépjármű van az országban, ebből másfél millióra kötnek rövid lejáratú kötelező biztosítást.
Biró Albin rámutatott, már évek óta próbálja elfogadtatni azt a javaslatot, hogy az európai országok mintájára meghatározatlan időre kössék meg a biztosítást, annak érvényessége a negyed- vagy félévi befizetések alapján hosszabbodik. „Így nem kell a szerződést mindig újrakötni, megszűnik a folyamatos újrarendeződés, hogy milliók futkorásznak az egyik cégtől a másikhoz, ahol olcsóbb az ajánlat. Átrendeződés mindig van, de nem lenne ilyen mértékű. Most például a City, az Euroins, az Astra uralják az kgfb-piac több mint 70 százalékát, mert bombasztikusan alacsony árakkal rukkoltak elő, de most nehézségeik vannak a kárkifizetésekkel” – részletezte Biró Albin. Rámutatott, Románia az egyetlen európai ország, ahol előre félévre vagy egy évre kifizetjük a biztosítást, majd amikor az lejár, rohanunk újrakötni a szerződést, és gyakran előfordulnak egy-két napos csúszások. Magyarországon például úgy működik a rendszer, hogy a biztosítás folyamatosan érvényes, ám ha az ügyfél elmarad két részlet befizetésével, a biztosítótársaságok értesítik a polgármesteri hivatalt, az elrendeli a rendszám bevonását, így gondoskodnak arról, hogy nem biztosított jármű ne közlekedhessen. Büntetés nincs, de elég elriasztó tényező, hogy a tulajdonosnak újra be kell íratnia a forgalomba a gépkocsit, vállalva az ügyintézést és a költségeket – összegzett Biró Albin.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!