2008. október 24., 00:002008. október 24., 00:00
A gazdasági és pénzügyi napilap újságírója Ozger Inallal, a Bechtel igazgatóhelyettesével készített interjút. A vállalat vezetőségi tagja elmondta: optimális munkakörülmények közepette, valamint a telkek kisajátítása miatt fennálló gondok megszűnése esetén is évente csak 35 kilométert tudnak elkészíteni jelenlegi munkásállományukkal. A szakember szerint a Bechtelnek legalább 15–20 ezer dolgozóval kellene rendelkeznie, vagyis jelenlegi alkalmazottjainak létszámát jelentősen meg kell növelnie, hogy öt éven belül megépülhessen a korszerű út.
Az építővállalat vezetője azt állítja, hogy a román államtól nem kapnak elég pénzt, hiszen az idén 580 millió euró értékű munkálatot végezhettek volna el, de csak 241 millió euró érkezett a központi költségvetésből. Az igazgatóhelyettes a telkek kisajátításának lassú ütemét is kifogásolja, ugyanis jelenleg a Bors és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon csak 13 kilométeren rendelkeznek összefüggő telekkel. Kolozsvár és Aranyosgyéres közötti szakaszon valamivel jobb a helyzet, ugyanis ott 54 kilométerből 30 kilométeren állnak rendelkezésükre a kisajátított telkek. Inal a Bechtel albániai és horvátországi tapasztalatait említette példaként, hangsúlyozva, hogy ott hatékonyabb volt az együttműködés a kormányzattal, ezért rövidebb idő alatt sikerült befejezni az autópálya-építést.
Amint beszámoltunk, Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő kedden bírálta az autópálya építésének lassú ütemét. A sajtó viszont hetek óta arról cikkezik, hogy a Bechtel gyenge minőségű munkát végez. Tăriceanu ennek kapcsán leszögezte: a hatóságok nemcsak a mennyiségi mutatókat, hanem a minőségieket is figyelembe veszik, amikor az elvégzett munkálatok kifizetéséről döntenek. Szerdán Nicholas Taubman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete leszögezte, a Bechtel munkálatainak minőségéhez nem fér kétség. A Brassó és Bors közötti 415 kilométeres sztráda építése 2004-ben kezdődött el. Az idén az autópálya 15 kilométeres szakaszát aszfaltozzák le.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.