
Fotó: Boda L. Gergely
Rohamléptekkel kell nekilátnia a kormánynak az autópálya-építésnek, a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kabinet ugyanis az elmúlt hónapokban többször ígéretet tett arra, hogy 2018-ig megkétszerezi az ország sztrádahálózatának hosszát, 2023-ig pedig további jelentős infrastrukturális beruházásokat hajt végre.
2014. május 26., 16:292014. május 26., 16:29
Romániában jelenleg 646 kilométer autópályán lehet közlekedni, az ország azonban ennek megkétszerezésével sem érne az Európában ebből a szempontból élen járó államok közelébe: Spanyolországban például 16 ezer kilométernyi sztrádát építettek ki, Németországot pedig 12 ezer kilométeres hálózat fedi le.
Az Eurostat adatai szerint egyébként a 646 kilométernyi sztráda nagy részét az elmúlt tíz évben valósították meg: 2004-ben a még a kommunizmus idején épített alig 113 kilométeren lehetett közlekedni.
A meglévő hálózat ráadásul az ország 41 megyéjéből mindössze tizenhármat – Temes, Kolozs, Hunyad, Fehér, Szeben, Arad, Prahova, Dâmboviţa, Călăraşi, Constanţa, Ilfov, Argeş és Giurgiu megyét – érint.
Erdélyben a kormány nagyszabású terveinek megvalósítása esetén is lesznek hiányosságok, a 2018-ig építendő autópályák ugyanis nem fognak áthaladni Hargita, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szatmár megyén, sőt a székelyföldi megyének a távlati, 2023-as elképzelések alapján is csak az északi részét fogja érinteni az országos hálózat.
Victor Ponta még tavaly decemberben ismertette az akkor még közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unió (USL) 2014–2018-as időszakra vonatkozó sztrádafejlesztési stratégiáját. A kormányfő akkor úgy fogalmazott: „a célként kitűzött 2018-as határidő nem véletlen, hiszen akkor lesz száz éve, hogy Románia politikailag egyesült, reményeink szerint az ország addigra infrastrukturálisan is egységessé válik.”
A tervek szerint a munkálatokat négy forrásból finanszírozzák majd: a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban egyrészt európai uniós forrásokat hívnak le a kohéziós, illetve a régiófejlesztési alapból (összesen mintegy 4,8 milliárd eurót), emellett autópálya-építésre fordítják az üzemanyagra áprilistól kivetett, literenkénti plusz 7 eurócentes különadóból származó bevételt (ebből a kabinet legalább évi 750 millió eurós jövedelmet remél).
Dan Şova közlekedésügyi miniszter néhány napja jelentette be, hogy a hétcentes adóból befolyt összegből a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését finanszírozzák.
A kormány a magánszféra támogatására is számít, így egyes részek megépítését koncesszióba adná, több sztrádaszakaszt pedig köz- és magán-együttműködés (public-private partnership) nyomán építenének meg, azzal a feltétellel, hogy a kabinet a költségeknek legfeljebb 49 százalékát állja, az ennél nagyobb arány ugyanis növelné a költségvetési deficitet.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első félévben jegyzett 3,64 százalékhoz képest – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Egy kínai, nehéz építőipari gépeket gyártó vállalat az európai piacra való belépést tervezi, és ennek érdekében megkezdte az előkészületeket egy gyártóüzem megnyitására a Brassó megyei Vidombákon – adta hírül a BZB.ro.
Romániában jelenleg nem áll fenn üzemanyag-ellátási válság kockázata – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A piacvezető Petrom pénteken újfent jelentősen emelte meg a töltőállomásain gyakorolt üzemanyagárakat, így a benzin ára meghaladta a 9 lejt, a gázolajé pedig egyre közelebb a 10 lejes lélektani határhoz.
Megtorpanni látszik az online kereskedelem Romániában: bár a boltok bevétele nőtt, a rendelések száma gyakorlatilag nem változott az év első felében.
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet.
A Nokian Tyres nagyváradi gyára a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújt, és a finn gumiabroncs-gyártó vezetése szerint a vállalat közép-európai növekedésének egyik fő hajtóerejévé vált.
Ugyan júniusban hét ponttal 37,5 pontra emelkedett a román gazdaság iránti bizalom indexe, de továbbra is recessziós helyzetre utaló szinten maradt – nyilatkozta csütörtökön a CFA Románia Egyesület elnöke, Adrian Codirlașu.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen.
szóljon hozzá!