Kérdéses a tb-csökkentés

Jeffrey Franks, a delegáció vezetője ugyan csütörtökön a témában tárgyalt a munkaügyi minisztérium képviselőivel, azonban a tárgyalások után nem kívánt a témában nyilatkozni. A mintegy másfél órás megbeszélés kapcsán mindössze annyit jegyzett meg, hogy „csodálatosak” voltak. Hasonlóképpen nem árult el semmit a tárgyalásokról Valentin Mocanu munkaügyi államtitkár.

Mint ismeretes, egy nappal korábban Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter arról beszélt, hogy kérni fogják a hitelintézetek képviselőitől, hogy hagyják jóvá a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését. Mint ismeretes, ezt a lehetőséget már korábban meglebegtette a kormány, az IMF küldöttsége azonban megannyiszor úgy nyilatkozott, hogy hasonló lépésekre csak azt követően kerülhet sor, hogy helyreállt az ország gazdasága. Most Ialomiţianu úgy fogalmazott, hogy bár tudják, nem lesz könnyű meggyőzni a küldöttséget a tb-csökkentésről, de mindenképpen próbálkoznak, mivel a kormány úgy ítéli meg, hogy az üzleti szférának jelen pillanatban nagy szüksége van erre a lépésre. Mint ismeretes, a jelenleg hatályos törvények értelmében a munkáltatónak az alkalmazott fizetésének 5,2 százalékát kell befizetnie egészségbiztosítási hozzájárulásként, további 0,5 százalékot kell fizetnie a munkanélküliségi alapba, 20,8 százalékot a nyugdíjalapba, 0,25 százalékot a fizetési garanciaalapba, 0,15 százalékot a munkabaleset-biztosítási alapba, további 0,85 százalékot a betegszabadság- és szabadságalapba. Eközben az alkalmazott fizetéséből további 5,5 százalékot vonnak le egészségbiztosítási hozzájárulásként, 0,5 százalékot kell befizetnie a munkanélküliségi alapba, s 10,5 százalékot a nyugdíjalapba.

Gondokat hozhat a kampány

Franks egyébként szerdán még arról beszélt, hogy a Boc-kormánynak jelen pillanatban a strukturális reformokra kell koncentrálnia, illetve az állami tőkével rendelkező vállalatok helyzetére kell összpontosítania. Közlése szerint a tizennyolc problémás, állami tulajdonú vállalat körül forog a hitelintézet és a román állam képviselői között folyó párbeszédek számottevő része. Egyelőre egyébként a küldöttségvezető jónak tartja a román gazdaság alakulását, azonban – mint fogalmazott – pontos adatokkal csak a tíznapos látogatás végeztével tud szolgálni.

Eközben a tárgyalásokon részt vevő, nevük elhallgatását kérő források arról számoltak be, hogy az IMF küldöttsége szerint a Románia által felvállalt reformok folytatásának útjában a legnagyobb akadály az lesz, hogy 2012-ben önkormányzati és parlamenti választásokra is sor kerül. „Realistáknak kell lennünk. Abban a pillanatban, amikor az ország gazdasága a fellendülés jeleit kezdi mutatni, a politikum rögtön azt fogja mondani, hogy: véget ért a válság, hagyjuk lazábban a reformokat” – nyilatkozták a források szerint a delegáció tagjai. Mintegy válaszként Traian Băsescu államfő is úgy nyilatkozott, hogy szerinte is akadályt jelenthetnek a reformok útjában a jövő évi választások. Mint részletezte, korábban azért is sürgette egy újabb készenléti megállapodás megkötését az IMF-fel és az Európai Unióval, hogy továbbra is szigorú kritériumrendszerhez kelljen tartania magát a kormánynak a költekezéseket illetően.

Băsescu: tartani kell a célkitűzést

Traian Băsescu államfő szerint tartani kell az euróövezeti csatlakozásra kitűzött 2015-ös célkitűzést. Mint a közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, az ügyben tárgyalt már Emil Boc kormányfővel, illetve Mugur Isărescuval, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökével. Băsescu közlése szerint a témában a Boc-kabinet pénteki ülésén fog dönteni. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a hét elején felmerült az euróövezeti csatlakozás halasztása.